A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja

ebben található adat Gizelláról a következő: „Domnus Bruno autem apud Bulizlavum consolationem non inveniens, ad sororem suam Ungaricam reginam confugit, .. .".

33 1004-ben ugyanis II. Henrik császár öccse, Brúnó összeveszett bátyjával, s végül István király udvarába, Gizella húgához menekült. 3. Ademarus Cabannensis monachus S. Cybardi al. Eparchii Engolismensis, tum Martialis Lemovicensis. Az Angouléme-i és Limoges-i bencés kolostorok szerzetese, a Chabannes-i Ademarus „Chronicon Aquitanicum et Francicum" című 1035 előtt írt munkájában ezt találjuk: „ ... et ipsi filio eius Stephano Oto imperátor sororem Eenrici, postea imperatoris, in coniugio dedit".

34 A történetíró szerint III. Ottó császár adta feleségül Gizellát, a későbbi Henrik császár húgát, Istvánhoz, Géza fiához. 4. Chronicon Epternacense brève. Az 1035-tel befejezett krónika ezt írja: „Henericus, filius Henerici ducis Bavarie, filii Henerici, fratris Magni Ottonis, totam Pannoniam per Gillam sororem ad Christum convertit".

30 Nagy Ottó császár Henrik nevű testvérének a fia, Henrik bajor herceg, ennek a fia Henrik egész Pannóniát Gizella húga által Krisztus számára térítette meg. Az ismeretlen krónikaíró elhallgatta István király érdemét és csupán Henrik szándékának és Gizella tevékenységének tulajdonította a térítés nagy munkáját. 5. Wipo, capellanus Conradi II imperatoris: Gesta Chuonradi II imperatoris. Wipo főpap mint II. Konrád császár capellanusa és udvari történetírója 1048-ban írta meg az uralkodó élettörténetét és ebben helyet adott Gizellának is.

36 Tudjuk, hogy Konrád császár István királyt 1030-ban sikertelenül megtámadta, s nem volt köztük a viszony barátságos. Az udvari történetíró ennek ellenére tisztelettel ír István királyról.

37 Gizella családját így mutatja be: „Bruno episcopus Augustensis defunctus est. Nobilis valde fuit ipse episcopus Bruno. Nam dum esset fráter Heinrici imperatoris, filius erat materterae Giselae imperatricis. Soror verő eiusdem episcopi nupta Stephano regi Ungariorum, causa fuit christianitatis primum in gente Pannonica". Bruno augsburgi püspök meghalt. Nagyon nemes főpap volt Brúnó, ugyanis Henrik császárnak az öccse, és Gizella császárné nagynénjének a fia volt. Sőt ugyanannak a püspöknek a húga [Gizella] Istvánnak, a magyarok királyának a felesége, aki főképpen a pannóniai nép között elterjesztette a kereszténységet. 6. Rodulphus Glaber monachus s. Benigni Divionensis, postea monachus Cluniacensis: „Francorum históriáé libri V." Glaber, a Dijon-i, majd a Cluny-i monostor szerzetese 1050 előtt írt krónikájában nagy tisztelettel ír István királyról és Gizelláról is megemlékezik. ,,De Stephano rege Ungrorum. Ipso igitur tempore Ungrorum gens, quae erat circa Danubium, cum suo rege ad f

idem Christi conversa est. Quorum regi Stephano ex baptismate vocato decenterque christianissimo dedit memoratus imperátor Heinricus germanam suam in uxorem. Istvánról, a magyarok királyáról. A maga idejében tehát, a magyarok népe, amely a Duna táján élt, királyával együtt Krisztus hitére tért. A keresztségben Istvánnak nevezett, és méltán a legkeresztényibb királynak, Henrik császár feleségül adta húgát. 7. Herimannus Augiensis monachus: Chronicon de sex aetatibus mundi a creatione mundi usque ad a. 1054. A fiatalon elhunyt, Hermannus Contracfus-nak, Béna Hermann-nak is nevezett reichenaui szerzetes, korának megbízható és pontos krónikása volt. István királyról és koráról részletes feljegyzést készített. A Gizellára vonatkozó részt idézzük: ,,A. 995. Heinricus dux Baioariae obiit, et filius eius ex Gisela, Counradi regis Burgundiáé filia, itidem Heinricus, imperátor postea futurus, ducatum interim optinuit. Huius soror Gisela Stephano regi Ungariorum, cum se ad fidem Christi converteret, quasi vére iuxta nomen suum fidei obses in coniugium data, elemosinis caeterisque bonis operibus inibi intenta consenuit."

39,

995. év. Henrik Bajorország hercege meghalt, és az ő ugyancsak Henrik nevű fia, — aki Gizellától, Burgundia királyának, Konrádnak a lányától született, — később leendő császár, a hercegséget azalatt megtartotta magának- Ennek húga, Gizella, feleségül adatott Istvánhoz, a magyarok királyához, hogy Krisztus hitére térítse, mintegy a neve szerint valóban a hit záloga. A buzgó Gizella alamizsnálkodással és más jó cselekedetekkel ugyanott megöregedett. Herimannus Augiensis érdekes szójátéka a „quasi vére iuxta nomen suum fidei obses", erre külön ki kell térnünk, ugyanis a XVI. századi történetírók nagyon felfigyeltek rá. Aventinusra hivatkozva Gombos így foglalja össze a sokak által már megtárgyalt témát: a németek Gizella és István házasságát olyan szerződésnek tekintették, amelyben a németek részéről Gizella a saját nevének jelentése szerint kezesként szerepel, a magyar király pedig kötelezi magát, hogy népével együtt a keresztény vallásra tér.

40 A németben a Geisel név, mint a Gisela változata, megfelel a latin obses szónak, mely kezest, túszt, zálogot jelent. A XI—

XV. századi irodalomban Csapodi kimutatása szerint a magyar Gizella német megfelelőjét, a Gisela-t ennyi változatban találjuk: Bala, Czeysla, Czyesska, Gala, Galla, Geisel, Geisila, Geysla, Gila, Gilla, Gisala, Gisella, Gisila, Gisilla, Gisla, Gisle, Gúla, Gusla, Gusyla, Gysia, Keisla, Kesla, Keysla, Kisla, Kysla, Sirocchia.

41 A reichenaui krónikás másik adata — amelyik sarkalatos vitapont a Veszprém—Passau kérdésben — az idézet befejező része, miszerint Gizella királyné Magyarországon öregedett meg alamizsnálkodásokkal és más jócselekedetekkel töltve jámbor életét. Az „inibi. . . conseniut" valóban és teljesen egyértelműen azt jelenti, hogy itt öregedett meg. A vita akörül van, hogy a kifejezés egyúttal azt jelenti: Gizella Magyarországon halt meg? A vitázok abban megegyeznek, hogy Herimannus Augiensis azért nem írhatta meg Gizella halálát, mert a szerzetes már 1054-ben meghalt, s nyilván a királyné túlélte. A kortárs és jól tájékozott krónikás az egyik leghitelesebb forrást al129