A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Éry Kinga: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához

Története: a felgyöi népesség kialakulási helye valahol az l/a szubklaszter elterjedési területén lehetett, két steppei eredetű, bár másodlagos analógiája szerint talán annak keleti szélén. Az avar kori Homokmégyhez való hasonlósága azonban felveti annak lehetőségét is, hogy a felgyöi népességbe a Kárpát-medence területén keveredhetett steppei eredetű elem. Helyi kortárs analógiái nincsenek. JÁSZDÓZSA (No. 111, l/a szubklaszter, 65. ábra). A népesség tisztán europid. Analógiái: az i. e. 3.—i. sz. 3. sz.-i késő szkita kori, észak-pontusi Nikolajevka—Kazatszkoje (No. 28) és Neapol (No. 30), a 6—7. sz.-i „nyugati germán" Mannheim (No. 67), az avar kori Tiszaderzs (No. 92), az Árpád-kori Ábrahám (No. 103) és Cegléd (No. 106). Története: a jászdózsai népesség kialakulása valahol az l/a szubklaszter elterjedési területén lehetett. Az analógiák közül egyedül az 1/b szubklaszterba tartozó, avar kori Tiszaderzs érdemel figyelmet, mert a kapcsolat közelsége és elsődlegessége a tiszaderzsiek továbbélésére utal. KARDOSKÜT—FEHÉRTÓ (No. 112, l/a szubklaszter, 66. ábra). A minta tisztán europid. Analógiái: a 6—7. sz.-i ,.nyugati germán" Mannheim (No. 67), az avar kori Nővé Zámky (No. 84), az Árpád-kori Orosháza (No. 114) és Szatymaz (No. 117). Története: a kardoskúti népesség kialakulási helye valahol az l/a szubklaszter elterjedési területén lehetett. Valamennyi analógiája ugyanezen szubklaszterból való. KÉRPUSZTA (No. 113, l/a szubklaszter, 67. ábra). A népesség tisztán europid. Analógiái: két 4—7. sz.-i „nyugati germán" minta Jura (No. 66) és a ,,nyugati frankok" (No. 69), az avar kori Szekszárd-Palánk (No. 90) és az Árpád-kori Csatalja (No. 177). Története: a kérpusztai népesség kialakulási helye valahol az l/a szubklaszter elterjedési területén lehetett. Hogy Kérpusztának az avar kori Szekszárdhoz fűződő kölcsönösen elsődleges hasonlósága mögött, az azonos formakörbe tartozás ellenére felvethető az avar kori népesség továbbélésének kérdése is, arra a két mintának a szubklaszter szélén való helyzetéből lehet következtetni. OROSHÁZA—RÁKÓCZITELEP (No. 114, l/a szubklaszter, 68. ábra). A népesség zöme tisztán europid, az europo-mongolidok részaránya mintegy 1% . Analógiái: az i. e. 3.—i. sz. 3. sz.-i késő szkíta kori, észak-pontusi Nikolajevka—Kazatszkoje (No. 28), Zolotaja Balka (No. 29) és Neapol (No. 30), két 6—7. sz.-i ,,nyugati germán" minta Mannheim (No. 67) és Weingarten (No. 71), az avar kori Nővé Zámky (No. 84), az Árpád-kori Cegléd (No. 106), Dolny Jatov (No. 109) és Kardoskút (No. 112). Története: az orosházi népesség kialakulási helye valahol az l/a szubklaszter elterjedési területén lehetett. Valamennyi analógiája ugyanezen szubklaszterból való. PTÜJ (No. 115, l/a szubklaszter, 69. ábra). A népesség tisztán europid. Analógiái: a 11—12. sz.-i „drevljánok" (No. 60), két 6—7. sz.-i „nyugati germán" minta Änderten (No. 64) és Mannheim (No. 67), a 9. sz.-i „nyugati szláv" Mikuléice (No. 73) és az Árpád-kori Ábrahám (No. 103). Története: a ptuji népesség kialakulási helye valahol az l/a szubklaszter elterjedési területén lehetett. Valamennyi analógiája ugyanezen szubklaszterból való. RUSOVCE (OROSZVAR) (No. 116, 1/b szubklaszter, 70. ábra). A népesség zöme tisztán europid, az europo-mongolidok részaránya mintegy 2% . Analógiái: az i. e. 3.—i. sz. 3. sz.-i észak-pontusi késő szkíta kori Zolotaja Balka (No. 29), a csernahov-müveltség 3—4. sz.-i moldáviai mintája (No. 33), a 9—13. sz.-i „szeverjánok" (No. 62), a 4—5. sz.-i késő római kori 113 90 107 ев 69 67. ábra. Kérpuszta analógiáinak dendrogramja Figure 67. Dendrogram showing the analogies of Kérpuszta 114 106 28 30 29 84 109 67 60. ábra. Orosháza analógiáinak dendrogramja Figure 68. Dendrogram showing the analogies of Orosháza 115 64 60 73 103 67 69. ábra. Ptuj analógiáinak dendrogramja Figure 69. Dendrogram showing the analogies of Ptuj 116 96 101 29 33 62 93 70. ábra. Rusovce analógiáinak dendrogramja Figure 70. Dendrogram showing the analogies of Rusovce 61