A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
Éry Kinga: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához
71. ábra. Szatymaz analógiáinak dendrogram ja Figure 71. Dendrogram showing the analogies of Szatymaz 118 40 56 72. ábra. Székesfehérvár-Bikasziget dendrogram ja analógiáinak Figure 72. Dendrogram showing the analogies of Székesfehérvár—Bikasziget 40 Tankejevka 9 Szakák korai uszunok Kirgizia 18 Uszunok Kirgizia 118 Szfv.- Bikasziget 15 Tastuk 54 Sarkéi II 56 Kain 57 Szkalisztoie 110 Felgyó 73. ábra. Tankejevka analógiáinak dendrogramja Figure 73. Dendrogram showing the analogies . of Tankejevka 119 54 73 103 93 118 57 100 82 108 22 а С csoport népével egyidőben érkeztek a Kárpát-medencébe mint csatlakozott szlávok. SZATYMAZ—VASÚTÁLLOMÁS (No. 117, l/a szubklaszter, 71. ábra). A népesség zöme tisztán europid, az europo-mongolidok részaránya mintegy 1%. Analógiái: az Árpád-kori Cegléd (No. 106), Csatalja (No. 107) és Kardoskút (No. 112). Története: a szatymazi népesség kialakulása valahol az l/a szubklaszter elterjedési területén lehetett. Valamennyi analógiája ugyanezen szubklaszterba tartozik. SZÉKESFEHÉRVÁR—BIKASZIGET (No. 118, 2/a szubklaszter, 72. ábra). A népesség zöme europid, az europo-mongolidok részaránya mintegy 2%. Analógiái: a 9—11. sz.-i közép-volgai Tankejevka (No. 40), a 11—12. sz.-i észak-pontusi Kairi (No. 56) és az avar kori Homokmégy (No. 80). Története: a Székesfehérvár—bikaszigeti népesség kialakulási helye a 2/a szubklaszterba tartozás szerint a Dnyepertől keletre eső steppeövezetben lehetett, a pontosabb lokalizálás két késői keleti analógiája alapján feltételesen annak európai térfelére tehető (25. és 73. ábra). A minta avar kori analógiája, ennek másodlagos helyzete miatt inkább a hasonló steppei eredetre, mint továbbélésre utal. SZÉKESFEHÉRVÁR—SZÁRAZRÉT (No. 119, 2/a szubklaszter, 74. ábra). A minta tisztán europid. Analógiái: az i. e. 7—4. sz.-i „szauromata" minta (No. 22), a 4—9. sz.-i észak-pontusi Szkalisztoje (No. 57), a 10—11. sz.-i Don-menti Sarkéi II (No. 54), a 9. sz.-i „nyugati szláv" Mikulcice (No. 78), az avar kori Kékesd (No. 82) és Toponár (No. 93), a honfoglalás kori В csoport (No. 100), az Árpád-kori Ábrahám (No. 103), Devin (No. 108) és Rusovce (No. 116). Története: a Székesfehérvár—szárazréti népesség kialakulási helye a 2/a szubklaszterba tartozása alapján valahol a Dnyepertől keletre eső steppeövezetben lehetett, talán a Don-könyök vidékén (75. ábra). Az analógiák szerint azonban 74. ábra. Székesfehérvár—Szárazrét analógiáinak dendrogramja Figure 74. Dendrogram showing the analogies of Székesfehérvár—Szá razrét minta (No. 75), az avar kori Toponár (No. 93) és Virt (No. 96), a honfoglalás kori С csoport (No. 101) és az Árpád-kori Székesfehérvár—Szárazrét (No. 119). Története: a rusovcei népesség kialakulási helye az 1/b szubklaszterba tartozása és analógiái alapján a kelet-európai erdős steppe térségében, utóbb keleti szláv környezetben lehetett. A két avar kori mintához fűződő hasonlósága a közös kelet-európai előzményekre vezethető vissza. Virt esetében a kapcsolat kölcsönös elsődlegessége folytán mindazonáltal az avar kori népesség továbbélése is feltételezhető. A honfoglalók С csoportjához fűződő hasonlósága ugyancsak kereshető a kelet-európai előzményekben, de az is lehetséges, hogy a rusovceiek 54 Sarkéi II 38 Birszk 15 Tastuk 56 Kairi 57 Szkalisztoje 9 Szakák.korai uszinok, Kirgizia 40 Tankejeva 17 Uezunok, Irtis 47 Türk nomádok, Altáj. hegyláb 104 Beseriov 73 Mikulcice 103 Abraham 7 Szkíták. Eszek-Pontus 28 ^ikolajevka - Kazatszkoje 84 Nővé Zámky 29 Zototi) '.а к 33 serhanov múv.rvi idívla 119 Szfv-Szárazr-'t 52 Verhnye Szaltov 75. ábra. Sarkéi II. analógiáinak dendrogramja Figure 75. Dendrogram showing the analogies of Sarkel II 62
