A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Mithay Sándor: Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához

nem az 1648. évi állapotot mutatja be, hanem minden jel szerint a kép ábrázolása és az 1694. évi leírás egyezik. Az 1964-ben kiásott XIV—

XV. századi kerítésfal az udvaron talált részletének, a föld feletti része a két leltár idején már elbontásra kerülhetett.

48 Az inventáriumok meg nem határozható módon kissé mást mondanak, mint az Éri I. által rajzolt periódusok képe.

49 1648-ban a földszinten a Ny-i szárny 42. sz. szobájánál, 1694-ben pedig a 40. sz. szobánál kezdődik a vár. Mindkét összeírásnál a földszint 70. sz. szobánál kezdődik a vár a mai Fő tér felől. A korábbi inventáriumnál az emelet Ny-i szárnyában az első szoba a 7. sz. a későbbinél pedig az 5. sz. szoba. Ugyanekkor az emeleten a K-i szárny a 31. sz.-nál indul, amely helyiség akkor a várkapu felett volt. Fentiekből az látható, hogy a XVII. század végén a vár Ny-i szárnya két ablakkal hosszabb volt, mint a század közepén. A későbbi inventárium szerint az 5. sz. és a 40. sz. szoba egymás fölött voltak Ny-on. Ugyanebben az évben a földszinten K-en a ,,boltos életes ház" (a 67. sz.) veszi kezdetét. A leltárak alapján talált bővítés az épületen egy újjáépítéssel kapcsolatos, talán a vár átépítésekor, illetőleg erődítményeinek átrendezésével került sorra Wimes erődítési terveinek kivitelezésével együtt.

50 így lehet, hogy a vár bővítése 1665-ben történt. Ila-Kovacsics szerint a török támadások után, 1696-ban a vár jó állapotban volt és lakható.

51 Pedig a 2 évvel ezelőtt összeírt várleltárat 1959ben közölte Gerő-Sedlmayer. AZ 1796/99. ÉVI VÁRLELTÁR A pápai Helytörténeti Múzeumban lévő leltárkönyv leltári száma: 63 203 1; új kötésben, gerincmagassága 42,5 cm, 187 oldal terjedelmű. Első és utolsó lapja kissé megszakadt. Kézzel írott. 1799. márc. 23-án az 1796. évi leltár ellenőrzése. 1799. ápr. 16-án zárták le; rajta 3 pecsét, Györgyi Imre, Vigyázó Károly és Fodor Imre aláírásával. A vár helyiségeinek és ingóságainak nyilvántartása. A kegyúr halálakor leltárt készítettek, majd az új birtokos belépésekor újabb leltározás történt és a kettő összehasonlításából állapították meg a hiányokat. 1796-ban úgy látszik Esterházy Károly egri püspök rendelte el a számbavételt és 3 év múlva márc. 15-én, a kegyúr halálakor Bezerédi Ignác rendeletére történt a leltározás. A vár földszintjén a Ny-i fronton a 36. sz. szobától az 53. sz-ig, az É-i szárnyban 54—61. sz-ig, és a K-i részben az ekkori számozás szerint a szobák a 76. sz-ig haladtak. Az emeleten az 1—35. sz-ig történt a szobák számozása. A földszinten a lépcsőházakkal együtt 34 helyiség volt, az emeleten 36 szoba. A két toronyrészben a 2. emeleten nem említ semmit az inventárium. Ilyen gondosan végzett leltározás bizonyára még a raktárakat is említette volna, ha azok lettek volna a két torony 2. emeletén. A 76. sz. szoba leírásánál a 6. tétel fenyőfa „grádicsokat" ír le (171.). A 74. sz. szoba 2. tétele szerint karimás üvegü a belső ablak (161.) és talán ez a kifejezés is toronyszobára vall. A földszinten van a 43. sz. szoba „melybül az Vár Kertyébe lehet menni" (100.). A vár bejárata a leltár felvételekor ezek szerint D-en volt. A 66. sz. szoba is a „Kertbe járó Nyári Szoba" (153.). Meg kell említeni azt is, hogy a 76. sz. helyiség 1. tétele leírja, hogy „A kapun be menvén jobbrul ajtó" volt (171.). A számbavételkor a bejárati helyiségek is számot kaptak. A „Szényeken és Istállókon Föllül" 7 szobát tartottak nyilván (176—187.). Ezek természetesen nem voltak a vár épületében. A bizottság munkája olyan pontos volt már 1796-ban, hogy minden ajtót és ablakot külön említettek meg. Az ajtótokok számozása csak két helyen tér el a szobaszámoktól. A 9. sz. szoba ajtaja a 8. sz. ajtó és a 11. sz. szoba ajtaja a 10. számot kapta. Az ajtók számai biztosan a XVIII. századból valók (5—6. ábra). A szobákhoz téli ablak és zsalugáter tartozott, a falakon lambériák voltak. A kályhákat is részletesen leírták. A várkastély épületén ebben az időben 3 erkély volt. A mai új erkély helyén ekkor egy vörös márvány lapokkal díszített „Altana" volt.

52 A mai két toronynak egymással szemben lévő 1. emeleti részén szintén volt egy-egy ,,

Altana".

53 Több kályhát kívülről fűtöttek. A Nádor-termi mai nagy kandalló ekkor még nem volt fűthető kívülről. A Ny-i szárnyon az emeleten is aranyozottak a spaléták. A vár legtöbb helyisége az emeleten tölgyfából „kirakott". Néhányban fenyődeszka, viaszkos deszkázás, négyszögletes márványlapos a padló és egy fehér márványból kirakott. Az egyik bejáró vörös színű márvány lapokkal fedett. A földszinten sok a fenyőfadeszkázás, kevesebb „az ordinari égetet téglábúl". Van padló négyszögletű téglából és fehér márványból is. Néhány kis eltérést észrevettünk: a 63. sz. szobán (163.) az elsorolt 4 ablak helyett ma csak 3 van, és az 51. sz. szobában (115.) a mai 2 ablak helyett 3 volt. A 72. sz. szobánál a leltározók két ablakot írnak le (163.), de ma ez a helyiség csak szobák közé illeszthető be. Több helyiségben tették el a bizalmas iratokat (Secretumok): A 33, 61, 62, 70, 71, és 72. sz. szobákban voltak ezek találhatók. A 67. sz. szobába (155.) volt a „Rationum Exactoratus", a számvevőség. A 68. sz. szobában az Archívum helyezkedett el és ebben több almárium őrizte a ránk már nem maradt iratokat (158.). Mellette a cancellista helyisége, itt 5 almárium is volt (159.). A 45. szobában a Cassa foglalt helyet; csak felső ablaka volt, az alsót befalazták (104.). A várbeli kápolna átkerült a nagy átalakításkor a 30. sz. szobába (71—72.). Eddigi leltárainkból a kápolna az 1. emeleten a Ny-i sarok illetőleg annak szomszédságában foglalt helyet. A kápolna kupolája festett. Kiss szerint a várban volt egy várkápolna, amely nagy régiségű."

54 Külön érdekesség volna leközölni az eredeti 210