A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
Mithay Sándor: Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához
5. ábra. Ajtószámozás az 1790-es évekből Abb 5. Türnummerierung aus den neunziger Jahren des 18. Jahrhunderts 6. ábra. Ajtószámozás az 1790-es évekből Abb. 6. Türnummerierung aus den neunziger Jahren des 18. Jahrhunderts szöveget „Urunk nappali Szobájá"-ról (3—4.), és „Háló Szobájá"-ról (6—8.), hogy milyen volt egy XVIII. századi nagy tekintélyű püspök szállása. A földszinten találták a leltározók az ,,Uf Széke Szobája"-t egyszerű berendezéssel (38. sz. f 90.). Az 51. sz. szoba a , r Qvardorob Szoba" (115—120) és benne volt található egy „Fenyő Fa Decempedalis öli" (10. tétel), a 76. sz. szobában („Tisztek Gyülekezete") egy almárium fölött „az Ugodi új altárnak medllyája fenyő fábul" helyezkedett el (8. tétel) és egy „Fenyő Fábul Katona Mérték" (11. tétel.; 171.). A mai Nádorteremben volt az „Ebédlő Palota" (17. sz.; 30—40). A földszinten a „Czukros Konyhája" (58. sz.; 134.) és „Czukerpaker"-nak edényeket tartó szobája (60. sz. 139— 142.), és ezekben korabeli konyhafelszerelésnek szép példáját láthatjuk. A Praefectus szobájában (75. sz.; 169.) „Vas Petsét Nyomtató" volt „melynek az allya Tölgy Fa" (11. tétel). Az emeleten egy „Régi Biliárd" szoba volt található (21. sz.; 51.). A földszíni 36. sz. szoba a hajdúké (86.) és itt tartották a rabok tömlőcbeli felszerelését. Még ma is megvan az épület Ny-i szárnyának pincéjében néhány vaskarika a vastag falban. Az alsó Ambituson az udvarban lévő kutat sorolják fel, „melynek a Csévéje egész a Pallásra vezettetett, az ambitusra szolgáló a viz eresztő réz csap a hosszú vas huzon réz markolat, ennek pedig a végin vörös öntött nagy réz gomb, vagyon" (7. tétel; 174). Lehet, hogy ez a kút volt már az udvaron 1639-ben is. A várban 10 szobában tatai cserépedény állott. Mosdóedényeken kívül több szenteltvíztartó is ebből az anyagból volt. Két konyhában holitsi edényeket is nyilvántartásba vettek. Bécsi porcelán és színes porcelánok is több helyen előfordultak a várban, úgyszintén cserépedények. Butéliák, gyertyára való „Gömbölü övegek" és mosdóedények is üvegből valók. A 16, 18, 19, és 20. sz. szobában (35—47) a textileken indiai figurák díszelegtek. Az épületben található szentképek közül kiemelkedik az egri püspök kedvenc Borromei Szent Károly képe. Két szentképnél kiemelik a leltározók, hogy az apácamunka. Kiss I.-től értesülünk arról, hogy 1754-ben apácák kerültek Pápára és a kálvinista tanárok volt épületét és iskoláját kapták lakóhelyül. 55 Az inventárium felsorolja a mai Nádor-teremben a 4 nagyméretű várképet. A ma is látható Pápát ábrázoló kép Gerő L. szerint a XVIII. század végéről való, holott a továbbiakban leírja, hogy a festményen is látható halastavat 1771-ben csapoltatta le Esterházy Károly. 57 Az előbbi kép közelében helyezkedett el Szempc képe. A terem túlsó oldalán van ma is Tallos vára és a ma már hiányzó Devecser, ez utóbbi az 1927-ben készített fényképen sajnos elmosódott. Kiss I. a régi várban lévő várkápolnáról írta, hogy azt az 1752. évi várlerombolással szintén tönkre tették. 58 Gerő L. viszont úgy tudja, hogy a lakosság a vár lerombolását kérte, hogy ezzel a katonaságtól megszabadulhasson. így azután a régi vármaradványokon épült fel az új barokk kastély. 59 Ezzel szemben az 1694. és 1796/99. évi várleltár szobái azonosak az emeleten is. Az 1750-es években még bővítettek az épületen a mai Fő tér felé. 1752-ben vár rombolás nem lehetett, hanem nagyméretű átalakítás. Ablakok, folyosók átalakítása, a földszinti árkádok beépítése és 2 torony emelése és ezeket összekötő hatalmas pince építése. A XVIII. század közepén történő átalakítást vallja Voit Pál is. 60 Tóth E. az 1714. évi januárról szólva, úgy tudja, hogy ekkor a pápai vár már régen „lebonta211
