A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Éry Kinga: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához

hanem katonai—politikai célok érvényesültek, ami a lakosság 10. század végi áttelepítésének feltételezéséhez embertani oldalról látszik adatot szolgáltatni. Mindamellett a jelenség életmódváltozásra is utalhat. В) A 10. század végi áttelepítések ismeretében felmerül a kérdés, vajon indokolt-e az Árpádkori populációk esetében is regionális sajátosságokat keresni. A 18 sorozat azonban, kiegészítve további 9 kis mintával, ugyancsak szolgáltatott regionális különbözőségeket az alábbiak szerint (6. táblázat, 78. ábra). Körös—Maros közi csoport Népességét mindössze három minta képviseli: No. 105, 112, 114. Gyakorlatilag tisztán europidok. Agykoponyájuk hosszú, keskeny, középmagas (dolichokran, orthokran, akrokran, eurymetop), arcvázuk középszéles, középmagas (mesén), szemüregük keskeny, középmagas (hypsikonch), orruk középszéles. A többi Árpádkori csoporttól e népesség keskenyebb agykoponyájával, rövidebb és magasabb arcvázával tér el és körükben a legkifejezettebb a hosszúfej űsé g. Duna—Tisza közi csoport Népességét az alábbi sorozatok képviselik: No. 106, 107, 110, 111, 117, XIII, XIV. gyakorlatilag tisztán europidok. Agykoponyájuk hosszú, keskeny, középmagas (dolichokran, orthokran, akrokran, eurymetop), arcvázuk középszéles, középmagas (mesén), szemüregük keskeny, alacsony (mesokonch), orruk középszéles. E népesség a többi regionális csoporttól keskeny arcvázával tér el. A csoportnak a 78. ábrán vázolt elterjedési területén másfajta kora Árpád-kori népességet nem ismerünk. Hogy azonban a Duna—Tisza közének északnyugati részén valószínűleg már nem ilyen jellegű népesség élt (vagy nem csak ilyen jellegű népesség), azt három kicsiny, részletesebb vizsgálatra nem alkalmas, meso-brachykran jellegű populáció-töredék jelzi: Áporka (NEMESKÉRI, 1948), Budapest—Képtárkert (NEMESKÉRI, 1950), Budapest—Csepel, Királymajor (NEMESKÉRI, 1949). Kelet-dunántúli csoport Népességét csupán Fejér megyéből, azon belül is elsősorban Székesfehérvár területéről ismerjük: No. 118, 119, Xll, XVII, XWlll, XIX Gyakorlatilag tisztán europidok. Agykoponyájuk középhosszú, középszéles, középmagas (mesokran, orthokran, metriokran, metriometop), arcvázuk középszéles, középmagas (mesén), szemüregük középszéles, alacsony (mesokonch), orruk középszéles. A többi Árpád-kori csoport közül a kelet-dunántúliak agykoponyája a legrövidebb. Hogy a fentiekben vázolt népesség a KeletDunántúl mekkora részén volt elterjedve, vagy 78. ábra. Az Árpád-kori regionális csoportok elhelyezkedése Figure 78. Distribution areas of the Árpád Period regional groups 64