A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Éry Kinga: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához

24 Szarmaták Also - Volga 26 Szarmaták , Ural 22 Szauromaták 25 Szarmaták Közep-Volga 78 Artánd 27 Szarmaták Ukrajna '00 Hont kor В-csoport 35 Felsó-Káma 18 Uszunok Kirgizia 7. ábra. Az alsó-volgai „szarmaták" analógiáinak dendrogramja Figure 7. Dendrogram showing the analogies of "Sarmatians" from the Lower Volga river region 70 Solothurn 25 Szarmaták KözépVolga 78 Artand 27 Szarmaták . Ukrajna 8. ábra. Solothurn analógiáinak dendrogramja Figure 8. Dendrogram showing the analogies Solothurn of 9. ábra. Backo Petrovo Selo analógiáinak dendrogramja Figure 9. Dendrogram showing the analogies of Backo Pet r ovo Sel о 22 Szauromaták 23 Szarmaták Ny-Kazahsztán 26 Szarmaták Ural 8 Korai szakák Kazahsztán 24 Szarmaták Alsó - Volga 25 Szarmaták. Kózep-Volga 12 Tagar I Ю4 Beäertov 79 Веско Petrovo Seto 119 Sztv - Szárazrét 10. ábra. A „szauromaták" analógiáinak dendrogramja Figure 10. Dendrogram showing the analogies of "Sauromatians" 23 Szarmaták. Ny - Kazahsztán 26 Szarmaták. Ural 22 Szauromaták 8 Korai szakák Kazahsztán 35 Felsó - Káma 79 BaCko Petrovo Seto 11. ábra. A nyugat-kazahsztáni „szarmaták" analógiáinak dendrogramja Figure 11. Dendrogram showing the analogies "Sarmatians" from Western Kazakhstan of 35 Felso - Kama 88 Szeged - Kundomb 24 Szarmaták, Also - Volga 27 Szarmaták Ukraina 75 Kesö romai konak 23 Szarmaták . Ny - Kazahsztán 79 Backo Petrovo Seto 12. ábra. A felsö-kámai minta analógiáinak dendrogramja Figure 12. Dendrogram showing the analogies ot the sample from the Upper Kama river region mint saját közeli analógiái igazolják (8. ábra). E népesség Nyugat-Európába valószínűleg a hunok elől menekülve juthatott, nem lehetetlen, hogy már egy Kárpát-medencei szálláshelyről. BACKO PETROVO SELO (PÉTERRÉVE) (No. 92, 2/b szubklaszter, 9. ábra). A népesség tisztán europid. Analógiái: az i. e. 7—4. sz.-i nyugatkazahsztáni — alsó-volgai „szauromata" minta (No. 22), i. e. 4—i. sz. 2. sz.-i nyugat-kazahsztán „szarmata" minta (No. 23), továbbá egy felsőkámai 3—5. sz.-i minta (Mitinszk és Gyemjonki) (No. 35). Története: a backo petrovo seloi népesség kialakulása feltehetően Nyugat-Kazahsztán és az Alsó-Volga „szauromata-szarmata" népességei között játszódhatott (10. és 11. ábra). Felső-kámai analógiája a 12. ábra tanúsága szerint csupán a közös szarmata kori előzményre vezethető vissza. A Kárpát-medencei kortárs sorozatokra szignifikánsan nem hasonlít, tágabb földrajzi környezetének, a Duna—Tisza közének népességétől azonban számottevően nem különbözik. Továbbélésére nincs adat. HOMOKMÉGY—HALOM (no. 80, 2/a szubklaszter, 13. ábra). A népesség zöme tisztán europid, az europo-mongolidok részaránya mintegy 6% . Analógiái: egy i. e. 4—i. sz. 4. sz.-i ukrajnai „szarmata" sorozat (No. 27), az avar kori Kecel (No. 81), Nővé Zámky (No. 84) és Üllő I. (No. 94), a honfoglalás kori A-csoport (No. 99), az Árpádkori Felgyő (No. 110) és Székesfehérvár—Bikasziget (No. 118). Története: a homokmégyi népesség kialakulási helye valahol a Dnyepertől keletre eső steppeövezetben lehetett, a pontosabb lokalizálásra azonban az ukrajnai „szarmata" minta másodlagos hasonlóságánál fogva nem nyújt kellő támpontot. A homokmégyi népesség elsődleges hasonlóságot csupán saját korának és szállásterületének, a Duna—Tisza közének sorozataival mutat. Továbbélése az analógiák másodlagossága miatt nem igazolható, mivel azonban ezek ugyancsak a Duna—Tisza közéről és az azzal szomszédos Kelet-Dunántúlról valók, a két korszak leletanyaga között nem zárható ki valamiféle összefüggés. Ennek természete azonban a jelenlegi adatokból nem tisztázható. KECEL I. (No. 81, 3. klaszter, 14. ábra). A népesség nagyobb része tisztán europid, a mongolidok és europo-mongolidok részaránya mintegy 21 (?) % . Analógiája: az avar kori Adorján (No. 76), Homokmégy (No. 80), Szeged-Kundomb (No. 88),' Üllő I. (No. 94) és Üllő II. (No. 95). Története: a keceli népesség kialakulási helye a 3. klaszterba tartozása alapján sejthetően valahol a keleti steppeövezetben lehetett. A Kárpátmedencei kortárs populációk közül csak saját tágabb földrajzi környezetének, a Duna—Tisza közének népességére hasonlít. Továbbélésére nincs adat. KÉKESD (No. 82, 2/a szubklaszter, 15. ábra). A népesség tisztán europid. Analógiája: az Árpád-kori Székesfehérvár—Szárazrét (No. 119). Története: a kékesdi népesség kialakulási helye a 2/a szubklaszterba tartozása alapján valószínűleg a Dnyepertől keletre eső steppe44