A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
Éry Kinga: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához
övezetben lehetett. A Kárpát-medence kortárs sorozataira nem hasonlít. Továbbélésére tágabb földrajzi környezetének, a Kelet -Dunántú Inak egyik Árpád-kori mintája szolgálhat támpontul. MADARAS—TÉGLAVETŐ (No. 83, 4. klaszter). A népesség zöme mongolid és europo-mongolid, a tisztán europidok részaránya mintegy 44% . Analógiái nincsenek. Története: a madarasi népesség kialakulási helye ismeretlen, jelentős mértékű mongolid öszszetevöi alapján azonban valószínűleg BelsőÁzsiában lehetett. A Kárpát-medencei vizsgált sorozatoktól eltér, meg kell azonban jegyezni, hogy hasonló mongolid dominanciájú avar kori populációk nemcsak a madarasiak tágabb földrajzi környezetéből, vagyis a Duna—Tisza közéről, hanem a Tiszántúlról és a Nyugat-Dunántúlról is ismeretesek. Továbbélésére nincs adat. NOVÊ ZÁMKY (ÉRSEKÚJVÁR) (No. 84, l/a szubklaszter, Í6. ábra). A népesség tisztán europid. Analógiái: az i. e. 5—3. sz.-i észak-pontusi ,,szkíta" minta (No. 7), az i. e. 3—i. sz. 3. sz.-i észak-pontusi késő szkíta kori Nikolaevka— Kazatszkoje (No. 28), Zolotaja Balka (No. 29), Neapol (No. 30) és Zavetnoje (No. 31), a 10—11. sz.-i Don-menti Sarkéi II. (No. 54), a 9. sz.-i „nyugati szláv" Mikulcice (No. 73), az avar kori Homokmégy (No. 80) és Szeged-Fehértó (No. 87), az Árpád-kori Ábrahám (No. 103), Cegléd (No. 106), Dolny Jatov (No. 109), Felgyő (No. 110), Kardoskút (No. 112) és Orosháza (No. 114). Története: a Nővé Zámky-i népesség kialakulási helye a korábban az l/a szubklaszterral kapcsolatban mondottak miatt pontosan nem lokalizálható. Ez éppúgy lehetett az észak-pontusi steppen, mint az attól nyugatabbra eső térségben, így a Kárpát-medencében is. Két kortárs Duna—Tisza közi avar kori sorozattal való kapcsolata csupán másodlagos. Az l/a szubklaszter tagjai között számos jel utal a továbbélésre, de ezek nem tisztázzák a kérdést. Pusztán a földrajzi közelség alapján feltételezhető, hogy tágabb környezetében, az északnyugati régió népességében továbbélhetett. PÓKASZEPETK (No. 85, 1/b szubklaszter). A népesség tisztán europid. Analógiái nincsenek. Története: a pókaszepetki népesség kialakulási helye az 1/b szubklaszterba tartozása alapján feltehetően a kelet-európai erdős steppe és a szomszédos lomberdőövezetben lehetett. A Kárpát-medencei kortárs sorozatokra nem hasonlít, továbbélésére nincs adat. SÜKÖSD—SÁGOD (No. 86, 3. klaszter, 17. ábra). A népesség zöme tisztán europid, az europomongolidok részaránya mintegy 5% . Analógiái: az avar kori Szeged-Kundomb (No. 88) és Üllő I. (No. 94). Története: a sükösdi népesség kialakulási helye a 3. klaszterba tartozása alapján sejthetően valahol a keleti steppeövezetben lehetett. A Kárpát-medencei kortárs populációk közül csak saját tágabb környezetének, a Duna—Tisza közének népességére hasonlít. Továbbélésére nincs adat. SZEGED—FEHÉRTÓ „A" (No. 87, 3. klaszter, 18. ábra). A népesség zöme tisztán europid, az europo-mongolidok részaránya mintegy 2% . Analógiái: az avar kori Nővé Zámky (No. 84). 13. ábra. Homokmégy analógiáinak dendrogramja Figure 13. Dendrogram showing the analogies of Homokmégy 14. ábra. Kecel analógiáinak dendrogramja Figure 14. Dendrogram showing the analogies of Kecel 82 119 15. ábra. Kékesd analógiájának dendrogramja Figure 15. Dendrogram showing the analogy of Kékesd 16. ábra. Nővé Zámky analógiáinak dendrogramja Figure 16. Dendrogram showing the analogies of Nővé Zámky 17. ábra. Sükösd analógiáinak dendrogramja Figure 17. Dendrogram showing the analogies of Sükösd 18. ábra. Szeged-Fehértó analógiájának dendrogramja Figure 18. Dendrogram showing the analogy of Szeged —Fehértó 45
