A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Veress D. Csaba: Adatok a zsidóság Veszprém megyében a II. világháború idején lejátszódott tragédiájához

A magyar Minisztertanács által 1941. június 27-én a Szovjetuniónak átadott hadüzenet után a magyar „Kárpát" hadműveleti csoport keretében már több zsidó kisegítő katonai munkaszolgálatos század a szovjet frontra került. A harcoló csapatok kiszolgálására a frontra vezényelt kisegítő katonai munkaszolgálatos századok zömét a hátországban alkalmazták: hadiüzemekben (mint pl. a Péti Nitrogénművekben), katonai objektumoknál (hajmáskéri tüzérségi tábor, Veszprém-jutási repülőtér), valamint katonai jellegű építkezéseknél, mint pl. az 1939 óta építés alatt álló szentkirályszabadjai repülőtér építkezésnél, ahol a II/l.—2. és 3. számú és 103/3. sz. kisegítő munkaszolgálatos századokat alkalmazták. A Bárdossy-kormány tovább folytatta a zsidóellenes politikát. 1942. január 1-én — az 1941. XIX. te. értelmében — megszűnt a zsidó vallású törvényhatósági bizottsági és képviselőtestületi tagok mandátuma. A Bárdossy kormányt 1941. március 9-én felváltó Kállay-kormány további zsidóellenes rendelkezéseket adott ki. Március 19-én zárolták a zsidók tulajdonában levő földbirtokokat. (Július 17-én az 1942. XV. te. megfosztotta a zsidókat földtulajdonaiktól, majd november 22-től minden 5 katasztrális holdnál nagyobb zsidó földbirtokot kényszereladásra kellett bocsátani.) Március 25-én kormányrendeletet adtak ki a zsidóknak tekintendő orvosok munkájának korlátozásáról, majd május 1-én a Képviselőház elfogadta az izraelita vallásfelekezet jogállását csorbító törvényjavaslatot. Június 15-én kormányrendelet tiltotta meg, hogy zsidót házfelügyelőnek alkalmazzanak. Június 24-én a Képviselőházban gr. Serényi nyilaspárti képviselő javaslatot terjesztett elő, hogy a munkabíró zsidó férfilakosságot zárják munkatáborokba, a betegeket, öregeket és gyermekeket pedig toloncolják gettókba.

2 November 6-án a Honvédelmi Minisztérium parancsot adott ki a 42. évet betöltött zsidó kisegítő munkaszolgálatosok leváltásáról, s rendeletet adott ki a 24—33 éves zsidó férfiak hirdetmény útján történő behívásáról. 1942. november 29-én a Veszprémvármegye с újság is közölte a rendelkezést. Minden zsidónak tekintendő személy, aki 1894. január 1-től 1924. december 31-ig terjedő időben született, köteles volt nyilvántartásba vétel miatt jelentkezni az illetékes munkaszolgálatos zászlóaljnál, illetve bevonulási központban és népmozgalmi nyilvántartóban. Mindenki az illetékes hadtest (Veszprém vármegye a szombathelyi III. hadtest körzetébe tartozott) közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljnál volt köteles jelentkezni és bevonulni. Bevonulásra az 1909—1918-as években születettek voltak kötelezettek: november 25-én az 1911, 1914, 1917-ben születettek, december 15-én az 1910, 1913, 1916-ban születettek, 1943. január 15-én pedig az 1909, 1912, 1915, 1918-ban születettek. A behívottak kötelesek voltak magukkal vinni katonai és polgári okmányaikat, kétnapi élelmet és a hirdetményben leírt ruházati kellékeket.

3 A behívott zsidó férfiakból — részben — ún. „légoltalmi munkás" zászlóaljakat és századokat kellet szervezni. Ugyanis a M. kir. Vezérkari Főnökség 1943. január 7-én elrendelte, hogy április l-ig — a tavaszra várható ellenséges légitámadások idejére — a romeltakarítással járó sürgős tömegmunkákra — az 1942. XIV. te. szerint — zsidónak minősített személyekből kell a munkás zászlóaljakat és századokat felállítani. A hadtest székhelyén (Szombathely) — a hadtest légvédelmi parancsnokságnak közvetlenül alárendelve — e

gy légoltalmi munkás zászlóaljtörzset, illetve zászlóaljat kellett szervezni. A hadtest körzetébe tartozó Veszprémben ezzel egyidejűleg két légoltalmi munkásszázadot kellett felállítani 100— 120 fővel. Amíg a légitámadások nem következnek be, a munkásosztagokat katonai létesítmények légoltalmi berendezéseinek (óvóhelyek, óvóhelyárkok, óvófülkék, víztárolók stb.) építésére kell alkalmazni. A századok légitámadás esetén a támadással sújtott város (esetleg ipartelep, pályaudvar stb.) légoltalmi parancsnokának alárendeltségébe kerülnének meghatározott időre.

4 A zsidó vallású katonaköteles férfilakosságból felállított kisegítő munkaszolgálatos zászlóaljak közül Veszprém megyében a legtöbbet a szentkirályszabadjai repülőtér építkezésen alkalmaztak. Itt dolgozott a 101/14., 101/16., a 105/507., 105/508., 105/509., 105/501., 105/503., 105/504., 105/506., 105/509. kisegítő munkaszolgálatos század. A repülőtérépítő zászlóalj parancsnoka — Tosch Nándor utász-főhadnagy — a lehetőségekhez képest igyekezett a munkásszázadok embereinek sorsán enyhíteni. Ugyanakkor a századok parancsnokai különböző magatartást tanúsították alárendeltjeikkel szemben. Míg a 101/16. század parancsnoka — Sacks hadnagy — rendkívül lelketlen magatartást tanúsított századának tagjaival szemben, a 101/14. század parancsnokai — Both Raymund, majd Barla Kálmán főhadnagyok — rendkívül emberségesen bántak embereikkel. Nekik volt köszönhető a tábor élelmezési viszonyainak és jóléti intézményeinek jelentős megjavítása.

5 Zalahaláptól északra, Ujdörögd-pusztán is volt egy zsidó kisegítő katonai munkaszolgálatos tábor, mintegy 7—800 emberrel. Itt dolgoztak a 101/356., 101/357. félszázadok is egy 2000 katasztrális holdas kincstári gazdaságban, amelyből 200 hold volt szántó, a többi erdő, illetve murvabánya. A tábor parancsnoka Steininger tart. főhadnagy, helyettese Metz tart. hadnagy, mintegy 10—15 főnyi keretlegénységgel. A munka itt reggel 04 órától este 19 óráig tartott, rendkívül brutális bánásmód és gyenge ellátás mellett. (A táborban számos veszprémi illetékességű zsidó is volt: Fischer kereskedő, Kollár fényképész, Obláth .mészáros, Szigetvári divatáru-kereskedő stb., akik közül a háború végén csak Fischer tért viszsza Veszprémbe.) A Péti Nitrogénművekben dolgozott a 104/302. kisegítő munkaszolgálatos század, valamint a 101/353. és 701/305. k.m.-félszázadok. A 104/2. k.m.század a hajmáskéri tüzérségi táborban dolgozott, s egy század a Veszprém-jutási repülőtérre volt beosztva. A német hadvezetőség kérésére 1943 őszén 15 kisegítő munkaszolgálatos századot — köztük Szentkirályszabadjáról a 105/501., 105/503., 105/504., 400