A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Körmendi József: Adalékok Nyárád jelenkori kalendáris szokásaihoz

(Elbeszélő hangon mondja a vezető) Állj félre barátom, én is hadd beszéljek, Lássuk azután, ki lesz a vitézebb! Lábasokat félre tegyenek, mert a balázsok táncra kelnek. (Tánc) b) Balázs-járás változata Az ősi Balázs-járás szövegében sok olyan kifejezés van, amely sérti a vallásos érzést, és szinte bűnre biztatja a híveket. Ezért a következő formára változtattuk a köszöntőt, amely meghonosodott a községben és egyben példa is a folklorozációra. Emlékezzünk, hogy ma lészen Szent Balázsnak napja, Melyet a mi diákságunk ünnepléssel tart ma. örömet a háznak, asszonynak, urának! Ezt hirdesse énekszóval, ezeket tanítsa. Orvos volt a mi Balázsunk, sok embert gyógyított, De mivel hogy nagy szent is volt, sok lelket nyugtatott. Szebaszté városa, melynek szülötte volt. Püspökének megválasztja, főpapja hogy megholt. (Dallam az ősi változat szerint.) Mikor reá törnek, s életét keresik, Hivek kérésére barlangba menekszik. Félelmetes barlang tanyája sok vadnak, De ezek Balázzsal jól megbarátkoznak. Beköti sebüket, gyógyítja bajukat, Meghálálja ezzel sötét szállásukat. Ellenség nem nyugszik, csakhamar elfogja, Fegyveres erővel viszi a kínpadra. Mikor városába visszahozzák újra, Megkezdődik nyomban a diadalútja: Már mindenütt várják betegek és bénák, Utoljára veszik gyógyító áldását. Rohan egy anya is, gyermek van a karján, Kinek nagy halszálka akadt meg a torkán. Megáldja Szent Balázs a fuldokló fiút, Akit az Úristen rögtön meggyógyított. Az ítélőbíró nyájasan köszönti, Véli, hogy Szent Balázs hitét így megszegi. Szent Balázs keresztény bátran meg is vallja, Erre nyakát szelte vad hóhér pallosa. Kövessük Szent Balázst a hit meg vallásban, Kérjük szent áldását a torokfájásban. ó Szent Balázs püspök könyörögj érettünk, Hogy mi rossztól, bajtól mentesek lehessünk. Dicsértessék a Jézus Krisztus.

27 4. Pünkösdölés Szereplők: 1 kisebb leány rózsaszín ruhában fején virágkoszorúval — ö a pünkösdi királykisasszony —; 6 nagyobb leány udvarhölgy, öltözetük különböző színű ruha lehetett. Vonulási rend: 2—3—2. A középső pár közrefogta a királykisasszonyt. A menetben a vezető szalaggal, bokrétával ékesített pálcát vitt, társának a karján kosárka volt az adományok gyűjtésére. Amikor beléptek az udvarra, négy sarkánál fogva kifeszítették a királykisasszony feje felett a nagy selyemkendőt. Az első pár engedélyt kért: ,,Szabad-e pünkösdölni?" Az engedélymegadás után kezdték az éneket: 4. Smkösiöléa fylim \Q i П- Л | J J : M, 2. Piros pünkösd napján mindenek újulnak, A kertek, a mezők virágba borulnak. 3. Hoztuk a szép lányok rózsakoszorúját, És a szép legények szegfű bokrétáját. 4. Fogatlan mamáknak porhanyós pogácsát, öreg jó bácsiknak csutora borocskát Leengedik a kendőt, a piciny lányt magasra emelik: ,,Ekkora legyen a kendtek kendere." A következő versszakokat egyénenkint éneklik, az éneklő kezében tartja a virágos pálcát, melyet az ének végén a következőnek adja át. Ezután to360