A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Körmendi József: Adalékok Nyárád jelenkori kalendáris szokásaihoz

vább folytatják, de most már egyénileg, az éneklést. Az éneklésnek szigorúan kötött sorrendje nincs, egymás után sorba kezdenek rá. a. Bor, búza áldása szálljon erre házra, Mint régen Szentlélek az apostolokra. b. Mint Jézuska Betlehem kibimbózott ága, Júdea népének királyi pálcája. c. Én kicsike vagyok nagyot nem szólhatok, Mégis az Istennek dicséretet mondok. d. Gyönge vessző vagyok, mindenfelé hajlok, Szüleim kertjében most nyílni akarok. é. Anyám lánya vagyok, rózsafán termettem, Hajnalban születtem, piros pünkösd reggel. f. Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa, Csattan rám, mint a tűz a Szentlélek csókja! (Mindnyájan) g. Szentlélek áldása szálljon erre házra, A benne lakókat indítsa vígságra! Dicsértessék a Jézus Krisztus. (Pénzt, vagy süteményt szoktak ajándékba kapni.)

28 B. REFORMÁTUS SZOKÁSOK A református szokásokkal részletesen nem foglalkoztam, nem is gyűjtöttem össze, de hallottam róluk. Ezekben a szokásokban, szövegekben sokminden rokon vonást mutat a katolikussal. Néhány idős nyárádi asszony közlése töredékes voltában is igazolja a fentieket. 1. Karácsony A köszöntők mindig kiskarácsonyeste (dec. 31.) jöttek. Napszállta után a pásztorok — gulyás, kanász — végig tülkölték az utcát a „fékúttól" a főszegig. A legények kolompoltak. Erre az alkalomra szíjból font nagysudarú ostorral durrogattak minden ház előtt. A betlehemi pásztorokra emlékeznek, mondták a „kegyesek", elriasztják a „rosszakat", suttogták a babonások. A fiúgyermekek hármas-négyesével járták a házakat, és megkérdezték: „szabad-e köszönteni?" A köszöntő a következő volt: „Mennyből az angyal leszállt hozzátok pásztorok, hogy Betlehembe sietve menve lássátok Istennek Fiát, aki született jászolban, hogy néktek Üdvözítőtök valóban."

29 Sokszor vele, vagy külön énekelték a ref. énekeskönyvből a 81. dicséretet: „Krisztus Urunknak áldott születésén Angyali verset mondjunk szent ünnepén, Mely Betlehemnek mezejében régen Zengett eképpen: Dicsőség magasságban az Istennek, Békesség légyen földön embereknek! És jóakarat mindenféle népnek És nemzetségnek! . . ."

M) A húszas évek végén énekeltek még mást is, nem a szentkönyveikből való énekeket. Ezek közül kettő katolikus ének: „Csorda pásztorok midőn Betlehemben . . . ," „Pásztorok, pásztorok örvendezve sietnek Jézushoz Betlehembe . . ."". Éneklés után köszöntöttek: „Engedje az Isten, hogy több karácsony napját is megérhessünk. Azt is erőben, egészségben eltölthessük. Ne ilyen búval, bánattal, hanem több örvendetes, vigasságos napokkal. Ámen." A második világháborúig betlehemesek nem jártak. 1950 után minden évben jöttek új falusiak: 3 pásztor és 1 betlehemet vivő angyal. Valamikor karácsony táján öreg cigány is jött köszönteni. Csengő, vagy kolomp volt nála. Szövegének csak a töredéke ismert: „ . . . Szent Jób, Szent Iván boldognak mondjátok . . . . . . Szálljon Isten házukra Hat ökörrel, hat lóval, . . . Kilenc borgyas tehénnel ..." A szövegtöredék arra utal, hogy ez a regölés maradványa. Megemlítésre méltó még, hogy a Luca-szék faragás nem volt szokásban. — Két hiedelem élt: Lucakor nem volt szabad varrni, mert akkor nem tojnak a „tikok" (tyúkok). De Kiskarácsonykor nem volt szabad ruhát szárítani sem, mert a kötélen lógó ruha ezen a napon halottat jövendölt. 2. Űj esztendő A köszöntőknek csak töredékes változataira emlékeznek: a) „Új esztendő, vígság szerző, most kezd újulni. Újulása új örömet most kezd hirdetni. Hirdeti már a Messiást eljöttnek lenni, Legyetek az Úristennek áldó hi vei." b) „Az új esztendőben, minden idejében Áldjuk a Jézus drága (. . . szent nevét. . .) c) „Adjon az Úristen ebben az új évben Bort, búzát, békességet, ha meghalunk örök üdvösséget. Ámen." 3.Vízke reszt Az öreg Ferenc cigány vízkeresztkor egy széttolható, visszahúzható, felszalagozott szerkezet mozgatásával, mely a betlehemi csillagot jelentette, kísérte énekét: „Háromkirályok napján, országunk egy istápját dicsérjük énekekkel, vigadozó versekkel. Szép jel és szép csillag, szép napunk támadt . . ."

32 4. Böjt Az öreg faluban böjt nem volt. A nagypénteki ebéd mindenütt bableves, mákostészta, aszaltgyümölcs volt, amelyben mégis megnyilvánult némiképp a böjt. 5. Húsvét Húsvétkor köszöntő nem volt. A negyvenes évekig locsolás sem. A gyerekeknek színes tojást festettek hagymahéjjal, börzsönnyel, valamiféle fűvel, kávépótló piros papírjával. Díszítés, rajz nem volt a tojáson. 6.Szent Iván Valamikor a nyár kezdetén volt minden évben a „Szent Iványi tüzek" gyújtása. A „gyöp" szélén gyújtották a tüzet. Legények, felnőtt leá361