A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Horváth József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve Szentbékkálláról és leányegyházairól

2. Mondják, hogy e leányegyházban sokan el­hanyagolják az évi gyónást és a húsvéti szent­áldozást, és senkit sem lehet dicsérni itt a gya­kori gyónás és áldozás miatt. De nem is csoda, hiszen a plébánosok e környéken rendkívül el­foglaltak és távol is vannak. 3. A lakosság tiszta magyar, de nagy része az igaz magyaroktól idegen a pestises luteri és kál­vini hit miatt. Mert ebben az Apostoli Országban némely helyen az ellenséges ember az Égi Atya búzájába konkolyt hintett, s itt annyira elnyomta a nemes gabonát, hogy alig egy-két kalász ma­radt elnyomatlan. Itt Kálvin felett Luther uralkodik, s ezért pré­dikátoruk és iskolamesterük őt követi, s maguk között annyira összetartanak, hogy a más hitet vallók is az ő prédikátorukat hallgatják és fize­tik, még ha a kálvini tanok ellen harsog is és az összes szentségeket is az ő módján veszik, halot­taikat vele temettetik. Hasonlóképpen gyerme­keiket a lutheri iskolában taníttatják. Itt a szülők és a gyermekek között akkora különbség van, hogy bár mindkét szülő kálvinista, gyermekeik mindannyian, vagy többségükben Luthert hall­gatják. 4. Igen kevesen vannak itt, akik szorgalmasan járnak szentmisére, nem beszélve arról, hogy háznépüket, vagy gyermekeiket Isten igéjének hallgatására ösztönöznék. Mivel a szentmise in­nen messze van, sokan eddig a prédikátor, vagy az iskolamester beszédeire szoktak járni. Ezeket ismételten figyelmeztettük, s ezért kissé rendre­tértek, főleg mióta iskolamesterük van. 5. Plébánosukat és mesterüket szorgalmasan fizetik, s az iskolamesternek kiutalt háznak szor­galmasan gondját viselik. A kálvinisták beteg­ségükben az úgynevezett úrvacsora vételére többnyire saját prédikátoraikat hívják, az egész­ségesek pedig vagy Köves-Kállyára, vagy Mo­noszlóra mennek (mert egyedül ezt nem szolgál­tatja ki nekik a luteránus prédikátor). 6. E leányegyházban sok vegyesházas van, s gyermekeiket is eltérítik a Kegyes Katolikus Anyától, amint alább a lélekösszeírásból is ki fog derülni. Ezelőtt több katolikus szülő közömbösen nevelte leányát, de most már megjavultak. 7. Nem kevés szokványos káromkodó van, más bűnökben leiedzők azonban nem találhatók. 8. Ez ideig több névleges katolikus volt, akik életük és erkölcsük után ítélve — tiltott napokon húst fogyasztottak, a vallási dolgokkal nem tö­rődtek — szinte eretnekek voltak, s amint erköl­csük, úgy hitük is olyan volt, mint akik katoli­kus létükre félig eretnekek. 9. Nincsenek különélő házasok, vagy valami­lyen házassági akadállyal gátoltak, sem nőrab­lók, vagy idegen asszonyt tartók. 10. Hogy hány gyónóköteles és hány megtért van, azt a lélekkataszter tüstént feltünteti. Bizonyos megjegyzések A templomra, a tornyokra, a földekre, rétekre, szőlőkre, a prédikátor és az iskolamester házaira és az iskolákra vonatkozólag. 1. A másvallásúak sem tagadják, hogy a temp­lom romokban hevert, s azt a katolikusok szor­galmával, munkájával és költségével építették újjá, bár a másvallásúak is közreműködtek. Azt sem tagadják, hogy annak fenntartásához részben munkájukkal, részben pénzzel, részben pedig a községi korcsma és mészárszék jövedel­méből a katolikusok is hozzájárulnak mindmáig. Ugyanígy a tornyokat is — melyeknek egyike a templomhoz kapcsolódik, a másik külön áll — ők állították és tartják fenn. Ugyanígy van a prédikátor és az iskolameste­rek házával és az iskolaházakkal, melyek mind a templom ősi telkén állnak. 2. Megjegyzendő, hogy a harangok közül kettő ősi időkből való, több szavahihető ember állítja, hogy régen a katolikusoké volt. A harmadikat újabban vették, a katolikusok együtt a másvallá­súakkal. Ennek vételéhez a katolikusok 1751-ben 40 Ft-tal járultak hozzá, azért, hogy ez egészen a másvallásúaké legyen, ezt a mostani katolikusok nem használhatják, de a két régit, melyekhez úgy látszott, hogy nincs joguk, ezentúl használ­hatják. 3. A templom számos földjét részben a nemes­ség, részben a prédikátor és az iskolamester használja, a réteket és a szőlőt mind a prédikátor élvezi. De egy részét a katolikusok is, de csak négyet vagy ötöt. Felszólítást kaptak, hogy amint plébánost helyeznek ide, azonnal vissza kell adniok. Jó lenne a katolikus nemeseket bíróilag felszó­lítani, hogy a földeket önként adják vissza, a masvallásúakat is rá kell venni; s ha ezeket meg lehet győzni, semmi akadálya, hogy a prédikátor is visszaadja a magánál tartott földeket. 4. Mind a prédikátort, mind az iskolamestert tilalmazni kell a kálvinisták szolgálatától, ezeket el kell távolítani amazoktól. Így ugyanis a lu­teránusok lényegesen meggyöngülnek, mi pedig a megosztott ellenfeleket könnyen legyőzhet­nénk, mivel a prédikátornak nem lenne annyi jövedelme, s a reformátusok gyermekeiket a mi iskolamesterünkkel taníttatnák, a luteránus mes­ter jövedelme csökkenne, a mienké növekedne, s ami a dolog veleje: az igaz hit tanait és elveit a gyermekek a betűvetéssel együtt hathatósabban elsajátíthatnák, s végül maguk a kálvinisták sür­getnék a katolikusokkal együtt, hogy a szőlők, a mészárszék és a korcsma jövedelméből a plébá­nos és az iskolamester fenntartását szolgáló jö­vedelmet a falu nekik kiadja. Most ugyanis már régóta a prédikátornak és a luteránus iskola­mesternek fizetik. Hason lóképpen : 5. A vegyesvallású lakosok, vagyis ahol az egyik fél katolikus, a másik luteránus, vagy kálvinista, vagy az egyik luteránus, a másik kál­vinista, az a házasfél, amelyik a saját vallása papjának, vagyis a katolikusnak, vagy a kálvi­nistának szolgálatát nem tudja igénybevenni, gyermekeit katolikus plébánossal kereszteltesse, halottait is vele temettesse. Kényszerítsék arra is őket, hogy a kálvinista és a luteránus vegyes házasságokat ne merészeljék egyik prédikátor előtt sem megkötni. 279

Next

/
Oldalképek
Tartalom