A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
Mithay Sándor: Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához
tott." 61 Ugyanő írja, hogy 1703-ban még csak kevés erődítést bontottak le, amikor a kurucok a várat bevették. 62 Bél Mátyás szerint a végvárak lerombolásának esett áldozatul a pápai vár is 1702-ben. 63 B. Berényi Ferenc naplója pedig az 1707. év április 24ről arról tudósít, hogy „Pápának egy részét demoliálják." 64 Bottyán Á. április második felében a várerődítményeket hordatta szét. 65 Tehát a kurucok a romos bástyafalakat bontották el, betömték a vizesárkot, amelyen keresztül akkor híd vezetett. 66 Horváth E. és Tóth E. is a bástyafalak szétbontásáról tud. Még Kelényi Gy. is a vár lerombolásáról ír. 67 Éri I. helyesen jegyzi meg, hogy nincsenek adataink a vár lerombolásáról. Az 1739. évi metszetre hivatkozik, amelyen a mai állapot látható. 68 Ügy gondolja, hogy a pince és a földszint még eredeti, és a vár a mai alaprajzba esik bele. 69 Szerintünk az 1796/99. évi várinventárium a várból átalakított ,,U" alakú épületről készült, mely olyan volt, mint ma és nem voltak D-en előtte várhoz tartozó épületek. Viszont az 1683ból származó fogadalmi képen látható első emeleti ablakok felett lőrések beépülhettek az Esterházy Károly féle nagy átépítésbe és azok ma is megtalálhatók a várkastély padláshelyiségében. Így nem fogadhatjuk el a vár lerombolásának feltételezését. AZ 1900/16. ÉVI VÁRKASTÉLY LELTÁR Az 5. inventárium 1916-ban ellenőrizte az 1900. évi nyilvántartást a pápai várkastélyban. Az eredeti bőrkötésben lévő ún. Főleltár a pápai Helytörténeti Múzeumban található, leltári száma: 78.20.1. Gerincmagassága 34 cm; sokszorosított példány kurzív írással. 1301 oldal. Bevezetőjében jegyzőkönyvek és kimutatások szerepelnek. A pápa-ugod-devecseri Esterházy birtok teljes leltára: közli a pápai várkastély inventáriumát, külön a könyvtár könyvlistáját, a várkertészet, a ménes nyilvántartását és két alaprajzot a várkastélyról. A továbbiakban ingatlanok és a birtok szerepel, valamint a somhegyi- és budapesti palotaleltár. Esterházy Pál 1872-ben elsőszülöttségi hitbizományi alapított. Utóda Móric az ifjabb — vagy grófi ág tatai vonalából származik. 1900 május 12-én halt meg Bécsben. Ezért vették fel a leltárt az egész hitbizományról. Majd Esterházy Jenő következett és Pál, aki az első világháborúban esett el, 1916-ban Esterházy Tamás lett a kegyúr és akkor újra mindent számba vettek. 70 A XIX. század 2. feléből való színes litográfián 71 a kastély tornyának 2. emeletén két kis padlásablak van a 3 földszinti és a 3 emeleti nagy ablak felett. Ma ezek magasságában 3 kisebb ablak látható. Kisebb átalakításnak a nyoma ez, mert 5. leltárunkban már 3 ablak szerepel ugyanezen a helyen. Mindenesetre még egyszer ki szeretnénk emelni, hogy az 1796/99. évi leltárban nem szerepel a két torony második emeleti egyik helyisége sem. A toronytető szélénél lévő ereszcsatorna megszakításában a középen lévő díszítés is más az előbb említett XIX. századi képen, mint ma. Pontos méreteket kapunk ebben az inventáriumban az épületről. Az egész kastély alatt összefüggő pince van. A leltározási bejárás az első emeleti Ny-i szárnyon kezdődött az 1. sz. szobánál. Eddig minden helyiségnél pontosan megjelölték az ajtók és ablakok számát és elhelyezkedését. Ezt itt az alaprajzok közlése miatt írásban nem publikálták. A földszinten, a század elején 26 boltozott, padlós szoba volt és a folyosónak a burkolata márvány és mozaik. Az első emeleten 27 vakolt mennyezetű és keményfa parkettával burkolt padlójú szoba és terem volt és boltozott kápolna. A folyosó itt amerikai keményfa padló. A második emeleten (462.) 9 vakolt mennyezetű, amerikai kirakott padlójú szoba volt (464.). Ebben az időben az első emelet néhány termében központi fűtés van. 7. ábra. A Nádor-díszterem egykori berendezése Pápa és Szempc képével Abb. 7. Die einstige Einrichtung des Palatin-Festsaales mit den Bildern von Pápa und Szempc 8. ábra. A Nádor-díszterem egykori berendezése Tallos és Devecser képével Abb. 8. Die einstige Einrichtung des Palatin-Festsaales mit den Bildern von Tallos und Devecser 212
