A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Mithay Sándor: Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához

A várkastély becsértéke az 1900. évi kimutatás szerint 170 759 96 korona volt. A kastély mellett, a volt pincemesteri lakás helyén lovászmesteri lak volt, majd főkertészlak. A közelben helyezkedett el a várkerti istálló. Kiskuti kapuslakás, Kálváriái kapuslakás, a Győr-úti kapusház, a várkerti fácánház és a Tapolca mindkét partján az ekkor ún. „Tüzesmalom". A várkastély az emeleti szobák és termek nagyjában egyeznek az 1796/99. évi leltár számozásával. De itt a 23. és a 25. szoba elhelyezése bizonytalan. Az 1926/27-ben készített uradalmi fotóalbumon az első emeleti É-i szárny udvari ablakai kis kerek, több színű üveglapokból állottak. Még elöljáróban meg kell jegyeznünk a teljesség kedvéért, hogy a Pápáról szóló irodalom Dornyai B. vezetésével alapos leírást ad az épület belsejéről.

72 Némi túlzás található Szeghalmi Gy. ismertetésében.

73 Részletes leírás található Horváth E.—Tóth E. művében az 1930-as években.

74 A pápai belváros műemléki rekonstrukciójával kapcsolatban rövid említést tesznek a várkastélyról. A levéltár az akkori szobaszámozás szerint a 72—75. sz. szobákban volt. A bútorzat lakószobákra utal és itt, a második emeleten, a Ny-i oldalon a folyosón ruhásszekrények helyezkedtek el. Dornyaitól értesülünk arról, hogy az Esterházy tatai levéltárból a pápai, az ugodi, mezőlaki uradalmakra vonatkozó iratokat Esterházy Móric főispán 1890 körül elkülönítette és Pápára vitette.

76 A volt grófi főkeftész szóbeli közlése szerint az előbbi levéltár először Pápán a Zichyházban működött. Ebben a leltárban szerepel először a 17. sz. teremnek a „Nádor-díszterem" elnevezése (184.). A várkastély É-i szárnyában az első emeleten az udvar felé eső folyosón, az ún. ösök-csarnokában 22 nagyméretű történeti arckép volt az Esterházy-nemzetség tagjairól. (356—362). Itt sorrendben nem említik a főkapu fölött lévő erkélyt, csak az alaprajz jelöl egy kocsi aláhajtós erkélyt. A könyvtár a 18. sz. szobában helyezkedett el (9. kép) (194—296.) és róla katalógus is készült a leltár részére (194—341.). A legtöbb a XIX. századi magyar könyv és XVIII. századi francia, olasz, latin és német könyv. Ebben a szobában volt 3 kötet vendégkönyv is. Könyvek voltak ezen kívül az ösök-csarnokában (356—362) és a Mária Terézia szobában is (8. sz.). Csak angol nyelvű műveket helyeztek el a Pál-csarnokban (22. és 23. sz. között; 362—366.). Az eddig közölt leltárak közül ebben először sorolják fel az ékszereket és díszruhákat (426— 428.). Az ebédlőben (13. sz.) voltak a legszebb ezüst díszedények (174.). A 62. sz. szoba volt az „ezüst-szoba" (410—412.). Érdemes kiemelni a sok értékes tárgy közül egy fegyverasztalt. Zöld bőrkötésű emlékkönyv volt az 56. sz. szobában (396.). Az első emeleti, Ny-i folyosón keményfa keretben egy 1709-beli fali naptár függött a falon (170.). A már említett Zichy-csarnokban (400.) 41 szarvasagancs és 2 őzagancs díszlett a falakon. 9. ábra. Részlet a várkastély könyvtárából (1926) Abb. 9. Ausschnitt aus der Bibliothek des Burgschlosses (1926) Nem sorolja fel leltárunk a fegyvertárat, amelyet néhány mondatban az irodalom közöl az 1930-as évekből. Az előcsarnokból nyílt a fegyvertár és abban sötétzöld falon és fegyverpadokon sok fegyver díszlett.

77 Az első emelet K-i szárnyában az udvar felé eső folyosóról nyílt a 29. sz. szoba, a sekrestye. Itt keményfa keretben egy püspöki oklevél függött a falon (372.). A kápolnában az oltáron álló 6 aranyozott gyertyatartó (374) valószínűen még az 1796/99. évi inventáriumban említettek. Ezek ma a rk. plébánia templom oratóriumában találhatók. A tabernákulumban 3 ezüst ékszerben a Szent Kereszt részei voltak az okmánnyal együtt és ezt mind a két leltár említi. Boromeus Károly, Szent József haldoklása és Szent Fülöp képe valószínűen ugyancsak a várban voltak Esterházy Károly óta. Több gazdag díszítésű bársony casula közül kettő az Esterházy címerrel kivarrott, ezek még ma is megvannak a pápai rk. plébánia templomban. Ugyancsak láthatók itt az említett gyertyatartók és egy feszület is. Herendi, régi bécsi, kínai és japán, valamint párizsi porcelánok díszítették az első emeleti szobákat és termeket. A legszebb termekben és folyosókon az ún. vörös herendi porcelánok állottak. A földszinten a konyha folyosóján herendi porcelán edények és a vörös herendi dísztárgyak ékeskedtek. (400—401.). A leltár több helyen említi a szászországi porcelánokat. A földszinten részletesen számba vették az első világháborúban a hadifémnek beváltott vörösréz tárgyakat. A 13. szobában, az ebédlőben finom csehországi üvegek szerepelnek (398—410.). A konyhai folyosón bécsi üvegpoharak sorakoztak (404.). Kevés volt az említésre méltó művészi festmény az épületben. Kiemelkedik ezek közül Friedrich Heinrich Fügernek képe a várkastély „egykori úrnőjéről."

78 Befejezésül néhány fontosabb rendeltetésű helyiség régi és újabb helyét szeretnénk összefoglalóan felsorolni. A XVII. században a várbeli kápolna a 12. illetőleg a 13. sz. szobában helyez213