A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
Holl Imre–Parádi Nándor: Nagykeszi középkori falu kutatása
14. ábra. Cserép gyertyatartók. 1—2. Sümeg-Sarvaly. — 3—4. Győr. — 5. Gyepűkaján-Nagykeszi. — 6. Esztergom. — 7. Pomáz-Kiissza Abb. 14. Leuchter aus Ton. 1—2. Sümeg— Sarvaly. — 3—4. Győr. — 5. Gyepükaján—Nagykeszi — 6. Esztergom. — 7. Pomáz—Kiissza ról kívülről a pereme belső oldalába átszúrt lyukakon felfüggesztéstől eredő kopás nem látszik, így arra kell gondolnunk, hogy felfüggesztve nem is vagy csak nagyon keveset használták. A nagyméretű tömör fül viszont arra utal, hogy az edényt jól megfogható fülével emelték fel. Arra vonatkozóan, hogy mire használták, a falának belsején található, szürke színű réteges rárakódás utal. Ez vízkő rajta, mely csak úgy rakódhatott rá, hogy tartósan vizet forraltak és tartottak benne. Az átlyukasztott peremű, füles fazék felső részén kívül még két olyan nagyobb töredéket kell felsorolnunk, amelyet hozzá tartozónak tartunk. Ez a két töredék is (az egyik több darabból összeragasztott) a kemencefenék alsó tapasztásából származik. Falát ötsoros bekarcolás díszítette. A korongolásnyomokból és a bekarcolt vonaldíszítésből úgy látszik, hogy alakja a kúpos fedőkhöz hasonló, alacsony volt. A több darabból összeállított nagyobbik töredék felső szélén három, a kisebbiken egy, égetés előtt kívülről beleszúrt kis lyuk (átmérője 4 mm.) vagy a törésfelületben részlete látszik. A kemencefenék alsó tapasztásából előkerülése mellett edényünkhöz tartozását az is megerősíti, hogy a belsején vastag vízkőréteg van, ezenkívül a lyukakon és körülötte kívülről a falán is vékonyabb vízköves rárakódás látszik. Mindebből arra következtethetünk, hogy ez a felső részén több helyen átlyukasztott kúpos fedő az átlyukasztott peremű füles fazék lefedésére szolgált. Az edényben keletkezett gőz egy része tehát ennek a fedőnek a felső részén levő lyukakon iávozott. 191