A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja

buch städtischer Geschichte. Band V. Bayern. Teil 2. Bayerisches Städtebuch. Herausgeben von KEY­SER, Erich und STOOB, Heinz. (Stuttgart—Berlin­Köln —Mainz, 1974) 528. — Reclams Kunstführer. Deutschland, Band I. Bayern, Baudenkmäler. Von REITZEN—STEIN, Alexander und BRUNNER, Herbert. (Stuttgart, 1974) 728—729. 217. SCHMID op. cit. (München, 1912) és (Bp., 1913). A legjobb fényképfelvétel: RANKL—SCH MID­VÊRT ES op. cit. 218. STÖHR op. cit. 516. 219. RANKL—SCHMID—VÉRTES op. cit. 88. 220. VERNÉI—KROMBERGER Emil: Magyar középkori síremlékek, Medieval Tombstones of Hungary. A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudo­mányegyetem Művészettörténeti és Keresztény­régészeti Intézetének Dolgozatai 60. (Bp., 1939) 12. 221. UZSOKI András: Balatonfüred, Tihany. (Veszprém, 1980) 73. Deutschsprachige Ausgabe (Veszprém, 1980) 88—89. 222. UZSOKI András: Gizella kirélyné sírja Veszprém­ben van? Horizont, Veszprém Megyei Közművelő­dési Tájékoztató. (1982) 1. sz. 21. 223. A quedlinburgi Schloss-ban berendezett múzeum kiállításában látható a szarkofág hű másolata, azt mértük fel és a feliratot arról vettük át, mert az eredeti koporsó a dómban közelről nem tanulmá­nyozható. 224. LEOPOLD, Gerhard: Die Stiftskirche zu Quedlin­burg. Das christliche Denkmal, Heft 37. (Berlin, 1970) 22—24. 225. BAÜERREISS, Romuald: Arbor Vitae. Der „Lebens­baum" und seine Verwendung in Liturgie, Kunst und Brauchtum des Abendlandes. (München, 1938) 74—78. 226. BAÜERREISS, Romuald: Das „Lebenszeichen". Studien zur Frühgeschichte des griechischen Kreu­zes und zur Ikonographie des frühen Kirchenpor­tals. Veröffentlichungen der bayrischen Benedik­tinerakademie. Band I. (München, 1961) 3. 227. BAÜERREISS op. cit. (München, 1938) 94—96. A müncheni Bayerisches Nationalmuseumban lévő ólomtáblát publikálta. 228. ELBERN, Victor, H.: Das erste Jahrtausend. Kultur und Kunst im werdenden Abendland an Rhein und Ruhr. Tafelband. (Düsseldorf, 1962) 78, Tafel 360. — Rhein und Maas. Kunst und Kultur 800—1400. (Köln, 1972) 204., Fig. E8. A. Euw 970—980-ra da­tálja a táblát. 229. Az ereklyetiszteletre lásd: HEIGL László: Ecce lignum crucis. Krisztus keresztje és a kínszenvedés ereklyéi. (Bp., 1932). 230. BLOCH, Peter: Zum Dedikationsbild im Lob des Kreuzes des Hrabanus Maurus. In: ELBERN, Victor H.: Das erste Jahrtausend. Kultur und Kunst im werdenden Abendland in Rhein und Ruhr. Text­band I. (Düsseldorf, 1963) 471—494. 231. KOVÁCS Éva — LOVAG Zsuzsa: A magyar koro­názási jelvények. (Bp., 1980) 61—62. oldalon lévő palást képén jól kivehető a két szó. 232. KARÁCSONYI János: Szent István király élete. (Bp., 1904) 60., 83—85., valamint A magyar nemzet áttérése a nyugati kereszténységre 997—1095. (Oradea—Nagyvárad, 1927) 71., 57—58. — KO­VÁCS Éva: Árpád-kori ötvösség. (Bp., 1974) 10. — GYORFFY op. cit. 353—356. 61. kép 233. ELBERN op. cit. Tafelband (Düsseldorf, 1962) Ta­fel 376., 82. — KÜBACH, Erich — ELBERN, Vic­tor H.: Das frühmittelalterliche Imperium. (Baden­Baden, 1980) Die bildende Kunst des frühmittel­alterlichen Imperiums. 218, Fig. 38. Innen vettük át a 11. ábrát. 234. HÓMAN Bálint: A magyar czimer történetéhez. Turul 36. (1918—1921) 8. — KÜMOROVITZ Ber­nát: A magyar címer kettőskeresztje. Turul 55. (1941) 52. 235. DEÉR, Josef: Der Kaiser und das Kreuz. Jahrbuch RGZM 12. (1965) 167—180. 236. SCHLÜMBERGER, Gustav: Sigillographie de l'em­pire byzantin. (Paris, 1894) 728., Sceau des Douan­nes impériales (du thème) de Thessalonique. Innen vettük át a 12. ábrát. 237. KÜMOROVITZ op. cit. 52. — Enciclopedia Italiana XII. (1931) 2. 238. HÓMAN op. cit. 7. 239. WILPERT, Joseph: Die römischen Mosaiken und Malereien der kirchlichen Bauten vom IV — XIII. Jahrhundert. Band II. (Freiburg i. Br., 1916) 535— 547., Band III. Tafel 239, 2., 242, — BOYLE, Leo­nard: Kurzer Führer durch die St. Clemens-Basi lika in Rom. (Rom, 1973) 47—61. 240. ENDLICHER, S. L.: Rerum Hungaricarum Monu­menta Arpadiana. (Sangalli 1849) 173. Hartvici episcopi vita Sancti Stephani regis. — GOMBOS: Catalogue ... HI. 2586. EMBER Győző: Szent Ist­ván a középkori magyar történetírásban. SZIE III. 267—268. — HÓMAN Bálint: Szent István király. SZIE II. 11 — 12. — CSÓKA J. Lajos: A latin nyel­vű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI— XIV. században. Irodalomtörténeti könyv­tár 20. (Bp., 1967) 197—198. Csóka kifejti, hogy Hartvik diplomatikus megfogalmazásáról árulkodik a szöveg, mert így akarta a magyar király e jogát Róma tekintélyével alátámasztani. 241. VACZY Péter: A magyarság a román és a gót stí lus korában. Magyar Művelődéstörténet I. k. (Bp., é.n.) 104—105., valamint Die erste Epoche des ungarischen Königtums. (Pécs, 1935) 108—113. 242. KOVÁCS Éva: III. Béla és Antiochiai Anna halotti jelvényei. Müv. tört. Ért. XXI. (1972) 1—14. 243. GEDAI István: I. Endre király sírköve. AÉ 92. (1965) 49—50. 244. Lexikon der christlichen Ikonographie. Herausge­ben: KIRSCHBAUM, Engelbert mit BANDMANN, G., BRAÜNFELS, W., KOLLWITZ, J., MRAZEK, W., SCHMID, A.A., SCHNELL, H. Band I. Allge­meine Ikonographie A —E (Rom, Freiburg, Basel, Wien, 1968) 70—76. 245. WEHRHAHN—STAUCH, Liselotte: Aquila-Resur­rectio. Zeitschrift des Deutschen Vereins für Kunst­wissenschaft. 21 (1967) 105. Jelzete: M. p. th. f. 69., Abb. 1. 246. VERZONE, Paolo: Werdendes Abendland. (Baden­Baden, 1979) 219., 237. Innen vettük át a 13. ábrát. 247. WEHRHAHN—STAÜCH op. cit. Abb. 2. — VER­ZONE op. cit. 237. Szerinte a kézirat a VIL század­ban keletkezett és az ábrázolás előképe lehetett a würzburgi kézirat miniatúrájának. 248. WEHRHAHN—STAÜCH op. cit. 113—114. 249. ELBERN, V. H. op. cit. Tafelband (Düsseldorf, 1962) 84—85., Tafel 388. 250. JAKÜBOVICH Emil: I. Endre király törvénybe­idéző ércbilloga. Turul (1933) 65—66., Das La­dungssiegel König Andreas' I. Sonderdruck aus den Ungarischen Jahrbüchern, Band XV (Berlin, 1933) 16. Jakubovich minden esetben galambnak nevezi az uralkodói ábrázolásokon látható madarat. 251. ELBERN, Victor H.: Zum Verständniss und zur Datierung der Aachener Elfenbeinsitula. In: EL­BERN: Das erste Jahrtausend. Textband IL (Düs­seldorf, 1963) 1070—1071., Abb. 11. 252. Ibidem, 68., 11. kép; 18. — GYÖÄFFY op. cit. 34. с. kép. Györffy sólyomnak nevezi a II. Konrád jobbjában tartott madarat. 165

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom