A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)

Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja

168. DESERICIUS, Josephus Innocentius: De initiis ac maioribus Hungarorum. Tomus V. Stephanus sup­remus, et ultimus maiorum Hungarorum: atque adeo corona et coronis sive apex consummatissi­mus Libri V. (Pestini, 1760) 115, 235, 249—250. 169. PRAY, Georgius: Annales Regvm Hungáriáé ab anno Christi CMXCVII ad annum MDLXIV. Tomus I. (Vindobonae, 1764) Liber II. 44. 170. Ibidem Über II. 94. 171. PRAY: Dissertatio . . . (Posonii, 1774) 92—93. 172. GANOCZY, Antonius: Dissertatio historico-critica de S. Ladislao Hungáriáé Rege fundatore episcopa­tus Varadiensis. (Viennae Austriae, 1775) 173. RÓKA, Johannes: Passavio vindicatvs et animad­versionibvs illvstratvs piissimae Protoreginae Hun­gáriáé Giselae tumulus. (Posoniae et Cassoviae, 1776) 174. PRAY, Georgius: Diatribe in Dissertationem histo­rico-criticam de S. Ladislao Hungáriáé Rege, fundatore episcopatus Varadiensis, ab Antonio Ganoczy conscriptum. (Posonii et Cassoviae, 1777) 175. CORNIDES, Daniel: Regum Hungáriáé qui seculo XI. regnavere, genealógiám illustrât, atque ab objectionibus reverendissimi domini Antonii Ga­noczy, . . . vindicat. (Posonii et Cassoviae, 1778) 176. RÓKA, Johannes: Protectus adversum Prayanas infestationes piissimae Protoreginae Hungáriáé Giselae Passaviensis tumulus. (Viennae Austriae, 1778) 177. RÓKA, Johann: Das Leben der seligen Gisela, ersten ungarischen Königin. (Wien, 1779) 178. KATONA, Stephanus: História critica regvm Hvngariae stirpis Arpadianae. (Pestini, 1779) To­mulus I — II. 179. GANOCZY, Antonius: Dispunctio Diatribae a Georgio Pray diocesis Strigoniensis presbitero in Dissertationem de Sancto Ladislao rege Hungáriáé, episcopatus Magno-Varadiensis Fundatore cons­criptam editae. (Magno-Varadinae, 1781) 180. PRAY, G. — KATONA, S. — CORNIDES, D.: Epistolae exegeticae in dispunctionem Antonii Ganoczy. (Pestini, 1784) 181. VPL, „Kolleriana" Fasc. 6. No. 3. Az eddig publi­kálatlan levél és hat oldal jegyzet fontos adalék e témában. Itt köszönöm meg dr. Körmendy József püspöki levéltáros önzetlen és fáradhatatlan segít­ségét, valamint a levél fordítását. 182. RANKL Lajos — SCHMID, M. Farkas — VÉR­TES József: Gizella Magyarország első királynéja, Szent István hitvese. Történelmi életkép. (Székes­fehérvár, 1935) 127—128. 183. RANOLDER, Johann: Elisabeth (Gisela) Herzogin in Baiern, erste Königin von Ungarn. Blätter der Erinnerung an die völkerbeglückende Vermählung Seiner k.k. Apostolischen Majestät Franz Joseph I. mit Ihrer königlichen Hoheit, der durchlauchtig­sten Prinzessin Elisabeth, Herzogin in Baiern. (Wien, 1854) 184. Ibidem, 58. ,,Sie ward, wie sie es wünschte, in der von der von ihr erbauten und jetzt nach ihr be­nannten Gisela-Capelle begraben." 185. CSETE Antal: Gizella királyné sírjáról. (Pest, 1862) 186. WITTICH Sándor: Boldog Gizela. Magyar Sión V. (1867) 21—37., 85—100. 187. VIII. kötet. (Pest, 1870) 705—707. 188. MILETZ János: Gizella első koronás magyar ki­rályné élete. (Temesvár, 1875) 189. WERTNER Mór: Az Árpádok családi története. (Nagy-Becskerek, 1892). — WERTNER, Moritz: Gi­sela von Bayern, Königin von Ungarn. Aus Ver­fassers „Historischkrit. Genealogie der Arpaden" (Berlin, 1892) 190. PAULER Gyula: A magyar nemzet története az 164 Árpád-házi királyok alatt. I. 2. jav. kiad. (Bp., 1899) 84, 418., 173. sz. jegyzet. 191. FORSTER Gyula: Árpád-házi síremlékek. In: III. Béla magyar király emlékezete. Szerk. Förster Gyula (Bp., 1900) 328—331. — GERECZE Péter: Szobrászati emlékek Magyarországon. (Bp., 1898) 70. 192. ERHARD, Alexander: Geschichte der Stadt Passau. В. I—II. (Passau, 1862, 1864) В. I. 58., В. II. 114— 115, 137—138, 141. 193. SCHMID, W. M.: Passau. Berühmte Kunststätten. Band 60. (Leipzig, 1912) 14—15. — REITZENSTEIN A. — BRUNNER H: Bayern. Baudenkmäler, Rec­lame Kunstführer, Deutschland, Band I. (Stuttgart, 1974) 728—729. 194. SCHMID, W. M.: Das Grab der Königin Gisela von Ungarn, Gemahlin Stephans I. des Heiligen. (München, 1912). SCHMID W. M.: Gizella királyné sírja a niedernburgi kolostorban, Passauban. (Bp., 1913) 60—70. — RANKL L. — SCHMID M. F. — VÉRTES J. op. cit. 90—93. 195. TOMCSÁNYI Lajos: Boldog Gizella és Árpád-házi Boldog Margit szentté avatása. Religio (1908) 439—440. 196. VELICS László: Boldog Gizella első királynénk passaui sírjáról. Religio (1908) 488—491. 197. TOMCSÁNYI László: Boldog Gizella még egyszer. Religio (1908) 526—529. 198. PÁMER László: Gizella, első magyar királyné bol­doggá avatása. Katholikus Szemle XXIV. (1910) 697—715. 199. STÖHR Géza: Hol van Gizella királyné, Szent Ist­ván nejének sírja? Religio (1912) 513—517. 200. FORSTER Gyula: Gizella királyné sírja. Budapesti Hírlap 1912. szeptember 7-i szám. 201. „Gizella királyné sírja" címmel jelent meg a cikk Csete Antal dr. veszprémi ügyvéd çs városi fő­ügyésztől a Budapest Hírlap szeptember 10-i szá­mában. 202. AMBRÓZY Ferenc: Gizella királynénk sírja. Szá­zadok 46. (1912) 627—628. 203. FORSTER Gyula: Gizella királynénk sírja. (Válasz Ambrózy F. cikkére) Századok 46 (1912) 792—803. 204. ÁDÁM Iván: Veszprém és Gizella királyné. Religio (1912) 466—468., 483—486. 205. SCHMID op. cit. (Bp., 1913) 45—76. 206. FORST ER, Julius: Das Grab der Königin Gisela in Passau. Ungarische Rundschau (1913) 505—518. 207. RANKL—SCHMID—VÉRTES op. cit. 120—124. 208. Ibidem, 130—131. 209. DÓRY Ferenc: Szent István családi története. SZIE II. (Bp., 1938) 577—578. 210. GOMBOS SZIE III. 320. 211. VAJAY Szabolcs op. cit. 88—89., és 91—92, 93, 94, 95 sz. jegyzetek. Vajay 1065-re teszi Gizella el­hunytát Passauban. KULCSÁR op. cit. Arch. Ért. 95. (1968) 260. 212. GYÖRFFY György: István király és müve. (Bp., 1977) 116, 244, 382. Valószínűleg téves elírás Györffy könyvében, hogy a passaui zárda Nieder­münster-nek van nevezve Niedernburg helyett. Regensburgban van a Niedermünster apácakolos­tor, melynek bazilikájában eltemették 1006-ban Gizella királynénk anyját Burgundi Gizellát. 213. GIEHRL, Detta: Die selige Gisela. (Passau, 1947) 214. GRÜNEIS, Allons: Die Königin und Äbtissin Gisela und ihr Grab in der Klosterkirche von Niedern­burg. (Passau, é.n.) 215. WAGNER, Bernarda: Das uralt kaiserliche Bene­diktinerinnenstift in Passau —Niederburg auf seinem Weg durch die Zeiten. (Passau, é.n.) 216. Lexikon für Theologie und Kirche. IV. (Freiburg, 1960) 901—902. — Deutsches Städtebuch. Hand-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom