A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

László Csaba: A balatönszőlősi református templom kutatása

oklevél (Dl. 40 466.) „ad capellam ecclesie Beate Virginie ..." kifejezéssel él. Elképzelhető, hogy a templom átépítése után már megpróbálták megszerezni a plébániajogot. Erre adatunk nincs, így csak a korábban kifejtettek alapján következtethetünk a plébániává válás idejére. 1327-ben (Zalai Okmánytár I. 203.) említenek egy oklevélben „Blasius sacerdos de Zeleus"-t. Az 1373-as oklevélben ,

.Andreas sacerdos de Zeuleus"-ról van szó. 1418-19-ban a szőlősi plébános „Laurentius Michaelis" (A Veszprémi Püspökség Római Oklevéltára. III. 13., IV. 387.). 1421-ben Bertalan a plébános (A Veszprémi... IV. 395.,410.,413.). 23. ERDÉLYI op. cit. 263-272., 698., 702., 717-1531-ben a tihanyi apátságnak 12 adózó és 2 szegény portája van Szőlősön, a veszprémi káptalannak 4 adózó és 6 elhagyott ill. szegény. 1548-ban a tihanyi apátságot birtokló Choron Andrásnak adózik 1 porta, az elhagyott szegény porták száma 6. Veszprémnek 2 adózó, 3 elhagyott. 1568-ban a tihanyi apátságnak 8 adózó és 4 elhagyott, 1572-ben pedig már csak 4 adózó telke van Szőlősön. 24. HORVÁTH op. cit. 76. 25. ERDÉLYI op. cit. 263-272. 26. KOVÁCS I.: Magyar református templomok. Bp. 1942. 478. 27. ERDÉLYI L.: A tihanyi apátság története II. Bp. 1911. 905. 28. RÖMER Flóris jegyzőkönyvei III. 74. (1861) OMF Könyvtár 29. A kutatást 1978 nyarán végeztük. Régész: dr. Valter Ilona, művészettörténész: Dercsényi Balázs. Ezúton köszönöm nekik, hogy a munkában való részvételhez és a feldolgozáshoz hozzájárultak. A templom helyreállítását tervező építész: Komjáthyné Kremnicsán Ilona. 30. Gedai István meghatározása. 31. S. LOVAG Zs.-T. NÉMETH A.: A tolnai XVI. századi kincslelet. FA 25. 1975. 219. 32. G. SÁNDOR Mária szíves meghatározása. 33. A csúcsíves záródású kapu profilja még jellegzetes román profil. A tagozatok egy pontba futása is románkori sajátosság (Kisbény, nyugati kapu). A forma elterjedésére csupán néhány alkalmazását említjük: Deménd (egykori Hont megye, ma Demandice) déli kapu, Kösd sekrestyeajtó, Révfülöp nyugati kapu. Balatonszőlős ist eine der weniger bekannten Siedlungen um den Plattensee. Das Dorf, das bis zu unseren Tagen ständig bewohnt war, ist nachgewiesenermassen zuerst im Jahre 1121 erwähnt wurden. Während des Mittelalters waren Besitzer das Stift Veszprém und Fehérvár, die Abteien Tihany und Zirc, die Einsiedlerei Oroszkő, sowie verschiedene weltliche Besitzer. Nach der Stiftungsurkunde von 1313 sei die Marienkirche in Balatonszőlős „mit Steinmauern" umzubauen. Die z. T. auch heute noch bestehende Steinkirche ist also nach 1313 errichtet worden. Während der Freilegung haben wir festgestellt, dass die Kirche mit gerade abschliessendem Chor gebaut und mit Fresken geschmückt war, das Kirchentor zeigte in Richtung Süden. Im XV. Jahrhundert wurde an der Südfront ein Turm 34. Habarcs- és vakolatelemzéseket végzett Szabó Zoltán. Eredményei egyeztek a helyszíni megfigyelésekkel. 35. A vörösberényi tornyot is átlós helyzetű támpillérek támasztják. A templom kutatója, Pámer Nóra, közelebbi meghatározás nélkül, gótikusnak tartja a déli tornyot. Rég. Füz. Ser

; I. No. 20.1967. 107., Magyar Műemlékvédelem 1963-66. (1969) 258. A balatonfüredi templom déli oldalán egy előcsarnok állt. A kutató feltételezi, hogy torony emelkedett felette, de ez nem bizonyítható: VALTER I.-KOPPÁNY T.-GEDEON T.-NEMCSICS A.-LENGYEL I.-ZIMMER K.: A balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása. VMMK 11. 1972. 152. A déli bővítmény XV. századi a tanulmány szerint. 36. SZ. CZEGLÉDY I.-KOPPÁNY T.: A balatonfűzfő-mámai román kori templomrom. VMMK 2. 1964. 141160., KOZÁK K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól. Arrabona 7. 1965. 133-165., KOZÁK K.: Borsod megye egyeneszáródású középkori templomai. HOME 1965. 223-257., KOZÁK K.: A román kori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. Magyar Műemlékvédelem III. 1966. 111-133. ÉRI I.: A Látrány-rádpusztai templomrom feltárása és állagmegóvása. VMMK 6. 1967. 183-195., HOLL, I.: Mittelalterarchäologie in Ungarn 1946-54. ActaArch. 22. 1970. 365-411, MAROSI E.: Magyar falusi templomok. Bp. 1978, FELD I.: A zubogyi református templom. Műemlékvédelem 1979. 242. 37. MÉRI I.: Árpád-kori népi építészetünk feltárt emlékei Orosháza határában. Rég Füz. Ser. II. 12., BAKAY K.: A magyar államalapítás. Bp. 1978. 160., MRT 2. 85. 38. SZ. CZEGLÉDY-KOPPÁNY op. cit. 39. KOPPÁNY T.: A Balaton felvidék román kori templomai. VMMK 1. 1963. 81-114., VALTER I.-KOPPÁNY T.: A Csopak-kövesdi templom. VMMK 13. 1978. 93-101. 40. SEDLMAYR J.: A nagyvázsonyi Szt. István templom helyreállítása. Műemlékvédelem 1962. 1., MRT 2. 134-135. CZEGLÉDY I.-ÁGOSTHÁZY L.: Berhida középkori temploma. VMMK 6 1967. 217-238., KOPPÁNY T.: A somlószőló'si rk. templom helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem. 1971-1972. (1974) 219., A: KOZÁK É.: A veleméri rk. templom kutatása. Magyar Műemlékvédelem 1971-1972. (1974) 236. A tárgyfotókat Pusztai Rózsa készítette. A rekonstrukciós rajzok Máthé Géza munkái. errichtet. Die Kirche gehörte vom XVI. Jahrhundert zu den Protestanten. Gegen Ende des XVIII. Jahrhunderts wurde das mittelalterliche Chor abgebaut und das Gebäude nach dem Osten hin vergrössert. Um die Küche herum haben wir auch die mittelalterliche Rundmauer aufgedeckt, im Inneren fanden wir Gräber mit Jungfernkränzen und Haarnadeln als Beigaben. Die Bedeutung dieser Kirche sehen wir darin, dass sie eine der wenigen, mit Urkunde belegten Kirchen ist. Anschrift des Verfassers: Csaba László Országos Műemléki Felügyelőség H-1014 Budapest Táncsics u. 1. ERKUNDUNG DER REFORMIERTEN KIRCHE IN BALATONSZÖLÖS 124