A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Rajczi Pál: A pápai esperesi kerület összeírása 1748-ban

A pápai esperesi kerület összeírása 1748-ban RAJCZI PÁL A tridenti zsinat (1545—1563) előírja, hogy a püspökök a múlt hagyományait követve kétévenként látogassák meg egyházmegyéjüket és tapasztalataikat foglalják írásba. Ilyen alkalommal a püspök figyelme terjedjen ki a szent helyekre, a személyekre és az egyházi dolgokra egyaránt. Ennek az előírásnak a legjobb akarat mellett is képtelenek voltak eleget tenni a főpásztorok a XVII. század végéig. A török által meg nem szállt zalai főesperesség területét 1554-ben meglátogatta Gáspár mester, egerszegi plébános. A püspöki helynök részére készített jelentését Pfeiffer János tette közzé.

1 A későbbiekben Padányi Biró Márton (1741-62) látogatta végig az egyházmegyét. Vállalni merte a súlyos feladatot, s töretlen utakon, hóban, vízben, sárban, hol szekéren, hol gyalog kereste föl egyik falut a másik után.

2 Az egyházmegye területi rendezése (1777) után Pészaki Bajzáth József (1777-1802), majd Kurbély György (1809-21) járták végig az egyházmegyét. A püspöki levéltárban hatalmas, vaskos kötetek őrzik eme látogatások jegyzőkönyveit. Ezeket a jegyzőkönyveket nevezi a szóhasználat Visitatio Canonicanak, egyházlátogatásnak. Geleji Makai Antal (1823-25) és Kopácsy József (1825-42) végeztek több látogatást. Ezek után következett a XIX. század közepén Zichy Domonkos vizitája a cseszneki, bakonyszombathelyi, palotai, veszprémi és füredi kerületben.

3 A veszprémi egyházmegye területe 1777-ben nyerte el mai formáját. Ekkor szakították ki testéből a mai székesfehérvári püspökség egészét és az egerszegi kerületet, viszont megkapta Győrtől a pápai főesperességet és néhány Dráva-menti plébániát Zágrábtól. Mindkét területen végeztek látogatást. Zágráb többet is, ezzel is bizonyítani kívánván a terület feletti illetékességét, amit a veszprémi püspökök mindig is vitattak. A látogatások jegyzőkönyvét közli le Pfeiffer idézett műve. Ugyanitt megtalálható a pápai főesperességet végiglátogató Mikoy Ferenc pápai főesperes írása, aki 1698-ban Keresztély Ágost herceg, győri püspök utasításának tesz eleget. Pfeiffer nemcsak a jegyzőkönyvek szövegét közli, hanem alapos elemzésnek is aláveti azokat. Az egyházlátogatások a világi hatóságok közreműködésével történtek. A püspök mellett a megye képviselője és a falu elöljárói is jelen voltak. így a jegyzőkönyvek kétoldalú szerződés hatályával bíró, államilag is elismert közokiratok, perdöntő bizonyítékok. Tartalmuk rendszerint a következő: leírja a plébánia történetét, határait, népét, az egyházi épületeket, azok állapotát, fenntartását, az egyháznak és alkalmazottainak javadalmazását és kötelezettségeit, az istentiszteletek rendjét, a látogatáskor tett esetleges intézkedéseket. Odafigyel a protestánsokra is. A legtöbb esetben latin nyelven készült jegyzőkönyvek kincsesbányái a legkülönfélébb szakembereknek, de nélkülözhetetlen a saját szűk pátriáját megismerni kívánó helytörténészeknek is. Ha a püspök alapos munkát akart végezni, akkor megfelelő módon elő kellett készíteni a látogatást. Ezt az előkészítő munkát szolgálta az esperes által végzett összeírás, a conscriptio. Ezekben általában jóval több adat található, mint a végleges jegyzőkönyvben. = A pápai kerület 1748-as összeírását

4 közöljük magyar fordításban. Szerzője ismeretlen. Az összíró részére küldött kérdőpontok nincsenek meg, a válaszokból utólag kíséreltük meg összeállítani azokat. KÉRDŐPONTOK Az egyház 1. A helység megnevezése, mater vagy filia, a matertől való távolsága. 2. Templomának védőszentje? Mikor épült? Mikor tartják a búcsúnapot? 3. Milyen állapotban van? 4. Van-e ingatlana? 5. Alapítványok. 6. Készpénze. 7. ? 8. Hogyan tartanak számadást? 9. Tudnak-e elidegenített vagyonról? 10. A templom fölszerelése. 11. Oltár, harang, temető. 12. Testvérületek, egyesületek. 13. Zarándoklatok. 14. Keresztek. 15. ? 16. Földesúr, kegyúr. 17. ? 18. Protestáns templom. 19. ? 125