A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

László Péter: Nympháknak szentelt oltár Kékkútról

savanyúvízforrásánál — de nem zárhatjuk ki eleve más lelőhely valószínűségét sem. Kétségtelen, hogy Kék­kúton más lelőhely is számbajöhet, ahol ilyen oltárt felállíthattak. Már Kuzsinszky Bálint megállapította azt, hogy a savanyúvízforrás közelében semmilyen római nyom nincs. 16 Az egyetlen római lelőhely, amely viszonylag nincs messze innen az un. Maktyányi-dűlőben van. 17 Itt egy római villa maradványaira bukkantak, amely villa az i. sz. IV. században épült és előzményei nin­csenek. A villa lakója már keresztény volt. 18 A falu ellenkező végén, a Salföld felé vezető út mentén, szintén van egy jelentős római kori lelőhely, ahol a leletek a rómaiak által kiépített Nagykúti-for­rás körül csoportosulnak. 19 A lelőhelyet már Ku­zsinszky Bálint is ismerte, 20 s valóban a környéken a 1. BAKAY K.-KALICZ N.- SÁGI K.: Magyarország Régé­szeti Topográfiája 1. A keszthelyi és tapolcai járás. Bp. 1966. (MRT 1.) 97. 2. MOMMSEN, Th.: Corpus Inscriptionum Latinarum III. 1873. 4133., RÉCSEY V.: Balaton-vidéki régészeti kuta­tásaim némi eredménye. Veszprém 1895. 18., MAKAY В.: A Balaton a történeti korban. Bp. 1913. 50., 52., KUZSINSZKY В.: A Balaton környékének archeológiája. Bp. 1920. 131., 136., MRT 1.22/5. lelőhely, BAR­KÓCZI, L.-MÓCSY, A.: Die römischen Inschriften Un­garns. Bp. 1976. (RIU 2.) Nr. 324., 48. 3. Mócsy A. a fényképfelvétel alapján megfontolásra ajánlja azt a feltételezést, hogy a harmadik sorban esetleg a MARIA, ugyancsak jól ismert, latin cognomen áll. A ko­pott felületen az I jelen keresztülfutó görbe vonal sérü­lésnek is könnyen felfogható. 4. CIL III 159. (XXVIII). 5. CILIII4133,RIU2.Nr. 324., 49. 6. KUZSINSZKY op. cit. 136. 7. RÉCSEY op. cit. 18. 8. Székely Károly kékkúti lakos szerint, akinek a családja Die Archäologische Topographie Ungarns erwähnt unter den Fundorten von Kékkút unter der Nummer 22/2 einen römischen Alterstein, der in die Torsäule des Hauses Fő utca Nr. 51 eingemauert ist. Nachdem der Stein in 1977 aus der Torsäule herausgenommen worden ist, konnte festgestellt werden, dass dieser mit dem Nymphenalter identisch ist, der zuerst vonTh. Mommsen unter CIL III 4133 publiziert wor­den war und als verloren galt. kukoricásban, a forrástól nem messze, épületekre utaló nyomok ma is megfigyelhetők. A Nagykúti-for­rás köveit sajnos az utóbbi években a helyi MgTSz. géppel szétrombolta, hogy itatóhelyet létesítsen itt. A Nagykúti-forrás ugyanúgy számításba jöhet olyan lelőhelyként, ahol a Nympháknak szentelt oltár esetleg állhatott. 21 Ezt a feltételezést alátámasztani lájtszik az a tény is, hogy a kő a Fő utca 51. sz. ház kapuoszlopába volt beépítve — már a múlt század má* sodik felétől -, amely épület a falunak Salföld felé eső végén áll, s a szélső házak egyike. Ez a hely egé­szen közel fekszik a Nagykúti-forráshoz. Talán kézen­fekvőbb, hogy a kerítés és a kapu építésekor innen hozták az oltárkövet, mint a falu túlsó végéről, ill. a falu kővágóörsi szélétől is még távol fekvő savanyúvíz­forrástól. volt a ház eredeti tulajdonosa, az a' múlt század második felében épült. 9. MRT 1.22/5. lelőhely 10. RIU 2.48.: „Bei Sauerwasserquelle gefunden" 11. CIL III 523. (XV) 12. MAKAY op. cit. 52. 13. RÉCSEY op. cit. 18. 14. KUZSINSZKY op. cit. 131. idézve a CIL III 4133-t. 15. MRT 1. 22/5. lelőhely, 1. jegyzet 16. KUZSINSZKY op. cit. 131. 17. MRT1. 22/3. lelőhely 18. SÁGI К.: Ókeresztény bazilikának vélt villa rustica hite­lesítő ásatása Kékkúton. VMMK 11. 1972. 121-135. 19. MRT 1.22/4. lelőhely 20. KUZSINSZKY op. cit. 136. 21. Nem változtatja meg lényegesen a képet az az adat sem, amelyet Straub Péter kapott a FŐ u. 51. sz. ház jelenlegi tulajdonosától. E szerint a követ a kapuhoz a római katolikus templomtól szállították ide, amelynek a reno­válása ebben az időben folyt. A templom ugyancsak a falunak a Nagykúti-forráshoz közeleső végén áll. Der einfach gearbeitete Alter ist aus weissem Kalkstein gemacht. Seine Höhe beträgt 88 cm, die Breite ist am Funda­ment 36 cm. Der Altarrumpf ist unten 34 cm, oben 31 cm breit, verjüngt sich also nach oben leicht. An der Vor­derfläche des Rumpfes ist eine vierzeilige Aufschrift zu lesen, welche direkt unter dem obersten Sims anfängt : Nymph / is Iul(ia) / Martia / v(otum) [s(olvit) l(ibens)] m(erito) / JEGYZETEK NYMPHENALTAR AUS KÉKKÚT 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom