A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Laczkovits Emőke: Adalékok a falusi gyermekek életéhez Veszprém megyében 1868–1945

kutatók a gyermekjátékok, a játékszövegek felé. A kutatást egy népköltési, mitológiai és korabeli pedagógiai-lélektani érdeklődés inspirálta.

13 A korszak legkiemelkedőbb, játékdallamokat is közlő monografikus gyermekjáték-feldolgozás Kiss Áron nevéhez fűződik.

14 Társadalmi szempontú gyermekjáték-ismertetést elsőként Kovács János adott 1901-ben.

15 A századforduló után a gyermekjátékok gyűjtése szünetelt, majd századunk első negyedében az addig figyelemmel nem kísért gyermekjátékszerekről is tanulmányokat kezdtek közölni. Több kisebb-nagyobb leírás után az 1930-as években fordult erőteljesebben a figyelem a falusi gyermekek játékai felé is, hasonlóan a falusi gyermekélet más területeihez. A Magyarság Néprajzában több fejezetben is foglalkoztak paraszti gyermekjátékokkal a szerzők, a Játék с fejezetben a játékszerekre helyezve a hangsúlyt.

16 A játszó gyermek leírása, a játékeszközök, játékalkalmak, a különféle játékok csoportosítása, rendszerezése Lajos Árpád nevéhez fűződik.

17 A gyermek kreativitási készségével, játékkészítő tevékenységével József Dezső foglalkozott a Nyikó-menti gyermekjátékokról írott tanulmányában.

18 A gyermektársadalom és bizonyos korcsoportok meghatározott jellegű játékkal való kapcsolatára hívta fel a figyelmet Herkely Károly.

19 Kresz Mária a játszó közösségek és a játék kapcsolatát vizsgálta.

20 De a gyermektársadalom és a játék összefüggését vizsgálta Fél Edit is.

21 Kresz Mária hívta fel a kutatók figyelmét szerinte egy táj gyermekjátékainak legteljesebb monográfiájára, Bakos József funkcionális és történeti szempontú mátyusföldi összehasonlító vizsgálataira.

2 2 A parasztgyermekek életének vizsgálata a nagy nekilendülés után egy ideig ismét háttérbe került, bár a társadalomnéprajzi munkák külön fejezetet szenteltek neki: pl. Morvay Judit a mátraalji palócokkal

23 vagy Fél Edit a martosi és a tiszaigari társadalommal

24 foglalkozó munkájában. De nem hagyta figyelmen kívül Hofer Tamás sem a gyermeket a gyimesiek munkaszervezetét vizsgálva.

25 Mindmáigf rendkívül jelentős és utolérhetetlen Kiss Lajosnak a szegény emberrel, szegény asszonnyal és velük együtt a gyermekkel kapcsolatos kutatása. Az 1960-as évektől megszaporodtak a falusi gyermekekkel foglalkozó tanulmányok. Most csak néhány nagyobb jelentőségű munkát emelek ki: Kapros Márta kutatásait a Nógrád megyei palóc falvakban, ahol a gyermekvárás, a szülés és a gyermekkor szokásait vizsgálja.

26 Nagy jelentőségűek Gazda Klára Esztelneken végzett társadalomnéprajzi kutatásai, amelyekből a gyermekek munkára nevelésével foglalkozó tanulmánya megjelent,

2 7 s a közeljövőben várható az esztelneki gyermek életét, a társadalomban elfoglalt helyét összegző monográfiájának megjelenése, amelynek alapjául a Kresz Mária által kidolgozott szempontok szolgáltak. A Nemzetközi Gyermekév ismét ráirányította a néprajzosok figyelmét is a múlt századi és századunk első fele falusi gyermekeinek életére. Szerte az országban több kiállítás nyílt meg, amely valamilyen formában az említett időszak parasztgyermekeivel foglalkozik: Vác, Vak Bottyán Múzeum, Budapest, Néprajzi Múzeum, Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Veszprém, Bakonyi Múzeum.

2 8 Györgyi Erzsébet megjelent katalógustanulmánya után a közeljövőben egy tudománytörténeti áttekintést és egy társadalomnéprajzi összefoglalást szándékozik írni a XVIII. sz.-tól a XX. sz. első felének időszakában élt falusi gyermekek életéről. A fiatalabb szakemberek közül Petánovits Katalin a summásgyermekekkel, Tátray Zsuzsanna a gyermekköltészettel, Fügedy Márta a matyó leánykákkal, Haider Edit a gyermekjátékokkal foglalkozik. Újszerű ma Kunt Ernőnek a gyermekjátékokat és játékalkalmakat társadalomnéprajzi szempontból megközelítő vizsgálata. Tulajdonképpen a Nemzetközi Gyermekév fordította a Veszprémi Bakonyi Múzeum munkatársainak (Fodor Zsuzsa történésznek és Laczkovits Emőke néprajzosnak) is a figyelmét a falusi gyermekek életének társadalomnéprajzi vizsgálata felé. Az 1978-ban megkezdett kutatómunka megyénkben szinte előzmény nélkül való. E megyéből mindössze Petánovits Katalinnak van egy megjelenés előtt álló, a summásgyerekekkel foglalkozó tanulmánya, valamint Vajkai Aurélnak a cserszegtomaji fiúk munkára nevelésével foglalkozó munkája, amely ugyancsak nem jelent még meg. A gyermekek életére - főleg a viseletükre — vonatkozó adatokat találunk Petánovits Katalinnak a sármelléki női viseletet bemutató tanulmányában.

29 Ezeken kívül önkéntes gyűjtők munkáiból ismert néhány adat: Szabó Jenőné gyűjtéséből a mindszentkállai gyermekek élete és a padragi gyermekjátékok,

30 Sülé Sándor gyűjtéséből a kertai gyermekek élete, Illésfalvi Antal illusztrált kéziratából a nemesvámosi gyermekek játékai.

31 Sülé Sándornak két jelentős munkája, a kertai gyermekjátékok monografikus feldolgozása és a kertai gyermekek munkára nevelése sajnos még kéziratban levő.

32 Áttekintő, összefoglaló képet a múlt század második és századunk első felétől a Veszprém megye földrajzi tájain élő parasztgyermekek életéről, társadalmi szerepéről a Bakonyi Múzeum kiállításával egyidejűleg megjelent katalógustanulmány ad csak.

33 A kiállítás előmunkálatai, a kutatás, az anyaggyűjtés és maga a kiállítás megindított egy életkori csoportokat vizsgáló társadalomnéprajzi sorozatot. Ugyanakkor lehetővé vált a falusi gyermek életének az egész megyére kiterjedő, több szakember munkájára épülő teljes feltárásának megkezdése. Ehhez a munkához szolgáltat adalékokat ez a tanulmány is, amely a falusi gyermek életének két fő színterét vizsgálja: a családot és a gyermekközösséget, a gyermeknek a családban valamint a falusi ill. a gyermekközösségben betöltött szerepét, helyét. Hangsúlyoznom kell, hogy csak adalékokat ad a tanulmány a parasztgyermekek életéhez, hisz a teljes 238