A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Bartócz József: A kézművesipari struktúra kialakulása Veszprém megyében a XVI–XIX. században

szabó (Devecser, de van a megyében 8 más szabócéh). Látható, hogy a ritka mesterségek a kézműipari centrumokban voltak. A legelterjedtebb szakma a 216 megyei előfordulásból 142 esetben található (65,7%), nagyságrend szerint az alábbi megoszlásban: x takács 31 0 kovács 17 0 bognár 14 x csizmadia 10 x varga 10 + molnár 9 * asztalos 9 * ács 8 * fazekas 8 x szabó 8 (szűrszabóval együtt 13) 0 kádár 6 * kőműves 6 * lakatos 6 összesen 142. A mesterségek zöme a ruházkodással függ össze (x), de jelentős a házcsinálással és ennek berendezésével foglalkozó szakmák aránya is (*). A többi elterjedt mesterség leginkább a földműveléssel függ össze (0). Céhsürüség, piac Amikor a háziiparból a kézművesipar kifejlődött, a termék előállítása leginkább megrendelésre történt, a vevő és a kézműves közvetlen kapcsolatban volt. A tömeges igény és a fizetőképesség nagy árukeresletet hozott, egyre több iparos közvetlen kapcsolata szűnt meg a felhasználóval, a fogyasztóval, mivel az iparos raktárra termelt, hogy kellő választékkal jelenhessen meg árujával az országos vásárokon és hetipiacokon. A kézművesipari termelésbe ezzel belépett a kockázati tényező. Minőségben, árban, fazonban, ismeretlen fogyasztók igényeit úgy kellett kielégíteni, hogy minél kevesebb portékát kelljen visszahozni, s újra más vásárra szállítani — nem kevés fuvardíjon. A vásárokon a céhes iparosnak nemcsak más városok céheinek készítményeivel kellett versenyezni, de a falusi háziiparosok egyes csoportjaival is. (PL: ácsok, bognárok, csutorások a faragóemberekkel, pékek a sütőasszonyokkal.) A falusi iparosok az ún. landmajszterek — akiknek száma Bodó Sándor szerint a mezővárosi iparosság egyötödét is kiteszi

18 csupán javító, szolgáltató tevékenységet folytattak, s így nem jelentettek versenytársat a vásározó céhes mestereknek. Annál élesebb volt a verseny a céhek és céhes mesterek között. A céhes iratok tele vannak a vásárokkal összefüggő vitákkal, kinek hol a helye, hány sátorral árulhat stb. 5. táblázat Redukált 10 000 Egy Céhek céh Lakoslakosred. száma (messág ra Egy céhre Sorrend Helység terség) fő jutó céh céhre (szakmára) Helység terség) fő jutó céh jutó lakosok száma céh szak(fogyasztók) ma 1. Veszprém 37 41 9 079 41 245 221 3 5 2. Devecser 13 16 2 805 46 215 175 2 4 3. Várpalota 14 18 3 994 35 285 222 4 6 4. Pápa 30 32 13 235 23 441 414 7 7 5. Tüskevár 2 1* 804 25 402 804 6 8 6. Somlóv. hely 4 8 1 395 29 349 174 5 3 7. Nagyvázsony 13 15 1 897 68 146 126 1 1 8. Zirc 1-8 együtt 7 15 1 993 35 285 133 4 2 8. Zirc 1-8 együtt 120 146 35 199 34 293 241 Egyéb helys. Veszprém 42 70 135 406 0,3 3226 1936 — — Egyéb helys. Veszprém megye 162 •216 170 605 9,5 1053 790 — — *A több szakma is vegyes céh nélkül. 208