A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)
Veress D. Csaba: Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a II. világháborúban
ban - a pápai 3/H. bombázórepülő-osztály két századát, valamint a veszprémi 3/3. bombázórepülő-század 3. raját (pk.: Vadkerti hadnagy) újra Debrecenbe telepítették, ahonnét március 24-én délelőtt végrehajtották első harci feladatukat, az iglói szlovák repülőtér bombázását, amelynek során 11 db Avia-B-354. vadász- és Letov-S-328. könnyűbombázó- és egy Avia-B-71. közepesbombázó-repülőgépet semmisítettek meg. 1 3 * Míg a német és csehszlovák konfliktusok esetén Magyarország Németországot támogatta, az 1939. áprilisától gyors ütemben kibontakozó német—lengyel viszálytól Magyarország mereven elzárkózott. A magyar miniszterelnök 1939. július 24-i levelében közölte a német kormánnyal, hogy — bár egyetért a Tengelyhatalmak politikájával - egy Lengyelország elleni háborúban erkölcsi meggondolásból nem vesz részt. A növekvő katonai-politikai feszültség ennek ellenére érezhetően növekedett, s 1939. augusztus elején — más fegyvernemekkel egyidejűleg — fokozták a magyar légierő harckészségét is. A sorozatosan megrendezett bombázási gyakorlatok egyikén, augusztus 7-én délelőtt 09 óra 45 perc körül a veszprémi 3/3. közepes bombázórepülő-század két gépe pusztult el baleset folytán. A 2. raj B—341. jelű gépe, mintegy 400 méteres magasságban, a veszprémi repülőtér északi légterében — egy kidobáskor fennakadt bombától felrobbant, kigyulladt, majd — lezuhant. A gép parancsnoka (Magjerek László rep. főhadnagy) és a gép személyzetének négy tagja (Sinkó Lajos rep. őrmester, Balogh Ferenc és Juhász József rep. szakaszvezetők, Tóth József rep. tizedes) életüket vesztették, a gépből csak dr. Hábermann Károly rep. főhadnagynak sikerült ejtőernyővel kiugrani. 14 Ugyaneznap a 3/3. k. bombázórepülő-század B—345. jelű gépe a börgöndi repülőtéren szállt le, s leszállás után egy — kidobáskor fennakadt — bomba eltávolításakor felrobbant. A gép parancsnoka (Járomy Árpád rep. hadnagy) és a gép személyzetének több tagja életét vesztette. 1939. szeptember 1-én kitört a német-lengyel háború, amely néhány napon belül - Franciaország és Nagy-Britannia beavatkozásával - világháborúvá szélesedett. Ámbár Magyarország 1941. júniusáig semleges maradt, a m. kir. honvédelmi minisztérium tovább igyekezett fokozni a polgári légoltalom hatékonyságát. 1939. október 22-én a H. M. - október 26-ra és november 3-ra — újabb egy-egy napos országos légoltalmi és légvédelmi gyakorlatot rendelt el, amelyről már október 22-én értesítették a polgári lakosságot. A gyakorlat első napján, 1939. október 26-án Veszprémben öt imitált légiriadó zajlott le, egy reggel, három délután és egy este. Ezek közül három légitámadással volt kapcsolatos, a vészjelző szirénák üvöltésébe légvédelmi ágyúk dörgése és géppuskák kattogása vegyült. November 3-án zajlott le a gyakorlat második napja, amelynek tárgyát a riasztás és a riadó alatti magatartás képezte. A reggel 08 órakor kezdődő gyakorlatnál a veszprémi katonai állomásparancsnokság katonái különböző színű bombajeleket helyeztek el a városban, jelezve a gyújtó-, romboló- és gázbombák becsapódásait. A bombajeleket a szolgálatos rendőr jelezte a városi légoltalmi parancsnokságnak, ahol kiadták a további intézkedéseket. A gyakorlat során „kigyulladt" a felső kereskedelmi iskola (jelenleg 1. sz. Általános Iskola), a Faipar gyártelepe, de mire a tűzoltóság odaért, „leomlott" a vasúti átjáró, majd délután sűrű „gázfelhő" lepte el a Szabadság teret és a Fodor-féle könyvkereskedés előtt mustárgáz jelzés feküdt, s „kigyulladt" a Gizella téren a katonai állomásparancsnokság épülete. A tűzoltók, a gázfertőzés miatt, a Horgos (Hámán Kató) utca felől nyomultak előre, de ott volt a „Rombolva!" jelzés, s ezért a Cserháton és a Buhim utcán át siettek a helyszínre. Este az Almádi úti laktanyát és környékét érte légitámadás", úgy, hogy a villanyvilágítás is megszűnt. A kiküldött riporter szerint „ . . a gyakorlat komolv ízelítőt adott egy valóságos légitámadás borzalmairól!" 15 A kétnapos gyakorlatot Váry Béla ezredes, városi katonai állomásparancsnok értékelte ki, s megállapította, hogy a kivonuló tűzoltóság lassú, ezt pedig csak autófecskendő beszerzésével lehet megoldani. Az ellenőrzések megállapították, hogy a polgári légoltalomnál is sok a hiányosság, egyedül a pénzügyigazgatóság légoltalmi szolgálata volt — a pénzügyminisztérium pénzügyi támogatásának jóvoltából! példásan megszervezve. 1939-1940. fordulóján -am. kir. 2. vadászrepülőezred felállítása miatt — a 3. bombázórepülőezred a 4. bombázóezred elnevezést kapta. Az ezredparancsnokság (pk.: Ditrói Orosz Béla alezredes), valamint a 4/1 1. osztályparancsnokság és a 4/3. és 4/4. bombázórepülő-századok Veszprémben, a 4/1. osztályparancsnokság és a 4/1. és 4/2. bombázórepülő-századok Tapolcán állomásoztak. 1940. nyarán a magyar kormány — kihasználva, hogy Németországot lekötötte a nyugat-európai háború - Romániát Erdély részleges vagy teljes visszaadására akarta kényszeríteni. A németek ezt helytelenítették, s ezért leállították a magyar légierőnek szánt korszerű Messerschmitt Me. 109. E. típusú vadászrepülőgépek szállítását is. Csak 3 db Me. 109. D. mintagép került kipróbálásra a várpalotai repülőtérre. 16 Mindezek ellenére, 1940. május 25-én a magyar kormány megkezdte a részleges mozgósítást, s rendelkezéseket adott ki a polgári légoltalom fokozására is. Ennek során a Pápai Hírlap - május 25-én - felhívta a figyelmet a Vojta-féle telken felhalmozott nagytömegű épületfára, amelynek égése egy esetleges gyújtóbombatámadás esetén tömegkatasztrófát idézhetett volna elő. Ugyanis tőszomszédságában volt számos lakóház, egy nagy bérház, az Irgalmas-rend kórháza és a kerületi református főiskola számos épülete. A kiürített telek ugyanakkor kiválóan alkalmas lett volna egy nyilvános légoltalmi óvóhely kiépítésére. Ezzel egyidejűleg - június 2-án a Légoltalmi Liga 172
