A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a II. világháborúban

bizottság ezután újra a városházára vonult, ahol Fábry ezredes elismerését fejezte ki a gyakorlat jó szervezése és végrehajtása miatt. „ ... Adja a jó Isten, hogy ne kerüljön sor annak komoly alkalmazására!" — írta a gyakorlatot ismertető — sajnos rossz jósnak bizonyuló — újságíró a cikk végén.

4 A megyei sajtó — a Veszprémvármegye c. lap — 1938. február 13-i száma értékelte a február 3-i előgyakorlat tapasztalatait. A gyakorlat általában problémamentes volt, de az udvarokra, kertekre néző ajtókat és ablakokat sok helyen nem sötétítették el. Nem volt megfelelő megoldás, hogy a család a riasztás alkalmával aludni tért és eloltotta a villanyt, az elsötétítés megszervezését a családoktól várták. A február 22-re tervezett nagygyakorlatnál a hatóságok a mulasztások ellen kihágásí eljárást akartak indítani. A megyei sajtó 1938. február 20-án közölte, hogy a február 22-re tervezett légoltalmi nagygyakorlat méreteiben és fontosságában a budapesti után a legnagyobb jelentőségű lesz, s Veszprémen kívül kiterjed Balatonalmádi, Balatonkenese, Berhida, Gyulafirátót, Hajmáskér, Kádárta, Királyszentistván, Liter, öskü, Papkeszi, Peremarton, Sóly, Szentkirályszabadja,. Várpalota, Vilonya, Vörösberény, Fűzfő, Pétfürdő területére is. A sajtó és a kiosztott szórócédulák, plakátok elrendelték, hogy a gyakorlat kezdetét 20 órakor — szirénajelzés nélkül — csökkentett világítás jelzi, a teljes elsötétítést pedig a szirénák üvöltő bugása jelenti be. Ettől kezdve tilos az utcákon tartózkodni 23 óráig, a gyakorlat teljes befejezéséig. Február 22-én este a gyakorlat vezető törzse (pk.: Domián András ezredes, a 2. honvéd vegyesdandár légvédelmi parancsnoka) a veszprémi 1. sz. postahivatalban foglalt helyet, ahol ismét megjelent az Országos Légvédelmi Parancsnokság parancsnoka és vezérkari főnöke, a városi légvédelmi parancsnok, az iparügyi minisztérium és a MÁV igazgatóság képviselete, sőt az osztrák légvédelmi parancsnokság képviselője is. A törzs távbeszélő összeköttetésben volt a város légoltalmi parancsnokságával, a gyakorlatban részt vevő községek légoltalmi parancsnokaival, a városban felállított kárfigyelő és ellenőrző állomásokkal, valamint a 475. sz. iparostanuló cserkészcsapat tagjaiból a Nagylátóhegyen szervezett figyelő- és jelzőőrssel, továbbá a községekben felállított polgári figyelőőrsökkel, akik a - jutási repülőtérről felszálló - repülőgép közeledését jelezték a törzsnek. A gyakorlat 20 órakor a közvilágítás csökkentésével kezdődött. Ezzel egyidejűleg a városházán értekezletet tartottak, ahol dr. Tekerés Lajos h. polgármester, légoltalmi előadó ismertette a gyakorlat általános - és Bokrossy Jenő városi műszaki tanácsos a gyakorlat műszaki részleteit, Molnár László városi tűzoltóparancsnok pedig a gyakorlat programjában szereplő tűzoltóbemutatót. Ezután a tanácskozás résztvevői a Szt. Benedek hegyre vonultak, s onnan ellenőrizték a csökkentett világítás végrehajtását. Ezt követően, 21 óra 14 perckor — amikor a közeledő repülőgép motorzúgása hallhatóvá vált — a törzs elrendelte a légiriadót. Elsőnek az 1. sz; sziréna üvöltött fel, amelyet a hallás után két másik sziréna bugása követett. Miközben a város teljes sötétségbe borult, a törzs távbeszélőn riasztotta a községeket, de a pályaudvart nem, mert a vasút önálló riasztó alközponttal rendelkezett. A riadó alatt — a gyakorlat tervének megfelelően — a Szt. Imre tér 11. sz. alatti „Hangya" raktárnál gyakorló tűzriadó volt, ahol egy tiszt, 12 tűzoltó és 8 segédtűzoltó tűzoltási imitációt hajtott végre. A szirénák 21 óra 30 perckor fújták le a légoltalmi gyakorlatot, amelyet újabb értékelő megbeszélés követett. A repülőgépen megfigyelő Rudniczay őrnagy és Borsányi százados szerint az elsötétítés teljes és tökéletes volt. Fabry vk. ezredes elismerését fejezte ki a gyakorlat szervezése és végrehajtása végett, s közölte, hogy az országban ez volt az első ilyen nagyszabású gyakorlat, amit valószínűleg egy dunántúli körzeti, majd egy országos gyakorlat fog követni. Március 8-án a m. kir. honvédelmi miniszter is - 420. eln./OLP. 1938. sz. leiratában elismerését fejezte ki: a gyakorlat mind a földi, mind a légi megfigyelés szerint megfelelő volt, az elsötétítés alatt Veszprémben és a kijelölt községekben egyetlen fénypont sem látszott. Február 22-én — a gyakorlat délelőttjén — a veszprémi vármegyeház nagytermében ismertette az új tűzrendészetí és légvédelmi törvény legfontosabb részeit, kiemelte, hogy a tűzoltóság hatósággá vált, amelynek parancsnokai veszedelem esetén a közbiztonsági szervekkel is rendelkeznek. Rámutatott a légvédelmi törvény azon fontos pontjára is, amely az államnak nemzetvédelmi szempontból jogot ad a. magántulajdon igénybevételére is - légoltalmi berendezések építése esetén. Ezt követően az Országos Légvédelmi Parancsnokság parancsnok helyettese, Virágh László őrnagy felhívta a figyelmet a falvak légoltalmának megszervezésére is.

5 1938. júniusában — az 1937. december 5-i utasításnak megfelelően — a megyében sorra alakultak meg az Országos Légoltalmi Liga helyi csoportjai a polgári lakosság önvédelmi tevékenységének irányítására. Elsőnek - június 16-án - Pápán alakult meg a helyi csoport Mártsa Dániel ny. ezredes vezetésével. A csoport igen aktív tevékenységet fejtett ki: 1938. évben az összalakosság (21 438 fő) részére 42 légoltami előadást tartottak 9008 fő részvételével, s ezzel egyidejűleg 14 - egyenként háromhetes - tanfolyamot szerveztek 1812 ember bevonásával. A Légoltalmi Liga helyi szervezetének ugyanekkor 1278 férfi és 129 női tagja volt.

6 1938. június 23-án az Országos Légoltalmi Liga veszprémi csoportja is megalakult hivatalosan, de tevékenységét csak 1939. áprilisától kezdte meg. Az 1938. szeptemberétől rohamosan kiéleződő német és csehszlovák, valamint magyar és csehszlovák ellentétek miatt — országosan és — a megyében is megszervezték a hatósági légoltalmi osztagokat, amelyeknek parancsnoka a mindenkori helyi rendőrpa169