A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a II. világháborúban

rancsnok volt. Veszprémben az osztagok az alábbi készültségi helyeken összpontosultak: a segédrendőrség, a riasztószolgálat és a hírvivők a rendőrkapitányság épületében (Rosos-kúria), a villamos- és vízműhelyreállító osztag a villanytelepen, egy tűzoltó, egy gázfelderítő és egy egészségügyi osztag a szeretetházban és a felsőkereskedelmi iskolában (jelenlegi Ságvári kollégium és 1. sz. Ált. Iskola), egy egészségügyi osztag az OTI székházban és a káptalani jószágfelügyelőségen (kisegítő iskola), egy alkörzet-parancsnokság, egy tűzoltó-, egy gázfelderítő és mentesítő, egy egészségügyi és egy műszaki mentőosztag pedig a városi turista szállóban és a vele egy épületben levő zeneiskolában állomásozott. 1938. október 25-én Veszprémben elrendelték az óvóhelyek szervezett építését. (Ezek véglegesen 1944. októberére készültek el!) A Városháza udvari épületének pincéiben és a nagypincében, a tűzoltóságnál, az ipari tanonciskolában és a rendőrségnél aládúcolással erősítették meg a pincék téglaboltozatos födéméit, gáz- és szilánkvédő falakkal zárták le az ablakokat és szénlehányó nyílásokat, vészkijáratokat létesítettek. Terveket dolgoztak ki a Rákóczi téren (jelenleg Vöröshadsereg tér) egy nyilvános óvóhely építésére. A város 383 pengő értékben vásárolt 4 db kézi szirénát, gázvédő ruhákat, gázfelderítő készülékeket, kézi szóródobot, poroltót, a MONE Orvosi Műszerüzem Rt-től 100 db sebkötöző csomagot, 5 db egészségügyi járőrtáskát, 5 db hordágyat, 1 db gázorvosi táskát, 1 db oxigénbelélegző készüléket és tartályt.

7 Ugyanakkor a város üzemeinek külön légoltalmi parancsnokságot állítottak fel (pk.: Sándorfi Béla, helyettese: Nagy István) és azt két körzetre osztották: I. körzet a vízmű (pk.: Takács József főgépész), II. körzet a villamosmű (pk.: Radács Tivadar). A veszprémi hatósági légoltalmi szolgálat első gyakorlatát 1938. október 27-én 19 órakor tartotta meg a Kossuth L. utcában egy gyújtóbomba támadás imitáció formájában, tűzoltással és mentéssel. 1938. novemberében - a német-csehszlovák konfliktus hatására -am. kir. Honvédelmi Minisztérium országos légoltalmi és légvédelmi gyakorlatot rendelt el. A november 21-22-én lezajlott gyakorlat Pápán a legnagyobb rendben ment végbe az osztagok és a lakosság részéről. Veszprémben is elfoglalták helyüket a hatósági légoltalmi osztagok, de a polgári lakosság a gyakorlatot nem vette komolyan. A 13 órakor elrendelt légiriadó jelzése után is tovább sétáltak az utcákon, csoportokba verődve hallgatták a szirénákat és lestek, mikor tűnik fel az ellenségnek jelzett repülőgép. A félórával később megismételt légiriadónál - a rendőrök figyelmeztetése ellenére - a fegyelmezetlenség tovább tartott. Csak a gyakorlat második napján viselkedett fegyelmezettebben a veszprémi lakosság.

8 A m. kir. Honvédelmi Minisztérium 1938. december 1-én újra országos légoltalmi és légvédelmi napokat rendelt el december 1-10 közti napokra, a pontos időpont előzetes megjelölése nélkül, a Magyar Rádió riasztása útján. A rádióban bejelentett riasztás azonban már másnap, december 2-án reggel 07 órakor megtörtént. A szirénák üvöltésére a hatósági légoltalmi osztagok elfoglalták helyüket, de a mellékutcákban — ahol nem voltak rendőrök — a lakosság újra az utcákon sétált és bámészkodott. A veszprémi hatósági légoltalmi segélyosztagok - a segédrendőrség, a 3. sz. tűzoltó (Csatár u.) és a 3. sz. egészségügyi osztag (Szt. István utcai óvoda) - két gyakorlatot hajtottak végre. Reggel 08 órakor bombázás imitáció volt a Szt. István utca 56. sz. ház előtt, majd este 20 órakor a Rákóczi téren volt tűzvédelmi gyakorlat. December 2-án déli 12 óra 15 perckor Pápán is megkezdődött a légoltalmi gyakorlat - szirénák hiányában a félrevert harangok és a gyárak szirénáinak jelzésére. A heti vásár ellenére a város utcái gyorsan kiürültek. A képzeletbeli repülőgépek bombákat dobtak le a Széchenyi térre, ahova tűzoltó és mentőosztagok vonultak ki. Délután 13 óra 30 perckor, majd este 21 órakor újra riadót rendeltek el Pápán, s miközben a város páldás rendben sötétségbe borult - képzeletbeli bombák csapódtak be a Szt. Imre téren.

9 1938. december 2-án déli 11 óra 15 perctől Tapolcán is légoltalmi riadógyakorlat zajlott le. A riasztás után 9 perccel jelent meg a város felett a „támadó" repülőgép, amely feltételezett légitámadást intézett a Légiforgalmi Vezetőség épülete ellen. Mivel a hatósági légoltalmi osztagok emberei még karszalaggal sem voltak ellátva, több helyen - elsősorban a kültelki részeken — sokan renitens módon viselkedtek velük szemben - írta a Tapolcai Újság 1938. december 4-i száma. A helyi sajtó ugyanakkor bejelentette, hogy eddig Tapolcán egy teljes gáz- és bombabiztos óvóhely már elkészült, egynek építkezése pedig befejezés előtt áll. A polgári légoltalom megszervezésével párhuzamosan, 1936-tól - az „Előd-H" hadrend kiépítése során - megindult a honi légvédelmi tüzérség megszervezése is. A hadrend szerint azonban a magyar kir. honvédségnek összesen hat - korszerűtlen, gépjárművekre szerelt 1905/08. M. 8 cm-es középsarkos légvédelmi lövegekből álló - légvédelmi ágyús ütege volt. Ezt a hat üteget szánták a honi légvédelem számára. A modern légvédelmi tüzérség azonban már 1929től kiépítés alatt állt. A svéd Bofors-cégtől 1929-ben megvásárolt licens alapján megindult az 1929 M. 8 cm-es „bofors" légvédelmi ágyúk gyártása, valamint a svéd Bostström-cégtől vásárolt licenc alapján a 35.M. 4 cm-es gépágyúk gyártása. 1938-ra 56 db ágyú és 112 db gépágyú készült el, s a kincstár további 80 db ágyút és 186 db gépágyút rendelt. 1939-ben a kincstár -- a lőiskolák részére -újabb 8 db ágyút rendelt, 1940-ben pedig nagyobb ipartelepek - saját költségükre és saját légvédelmükre - 8 db ágyút és 16 db gépágyút rendeltek meg. A Légvédelmi Hadtestet 1941. februárban szervezték meg, az 1. légvédelmi dandárból (101., 102., 103., légvédelmi tüzérosztályok), a 2. légvédelmi dandárból (104., 105. légvé170