A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)

Rajczi Pál: A pápai esperesi kerület összeírása 1748-ban

23. Háromféle olajat használnak: keresztelési, betegek kenete és a krizma. 24. Lámpa itt örökmécs. 25. A keresztvizet a régi gyakorlat szerint nagyszombaton és pünkösd vigiliáján áldották meg és a keresztkútban tartották. 26. Az ellenreformáció korában külön dicsőséget jelent a megtérések száma. 27. A gyakori csecsemőhalálozás miatt a bábának föltétlenül tudnia kellett keresztelni. 28. Kölcsönös gyűlölet, veszekedés, bárdolatlan hang jellemzi a kort. 29. Eretnekeknek nevezik a protestánsokat. 30. Gyónóköteles illetve gyónó korú kb. 10 éves kortól. 31. Egy jobbágytelek kb. 24 hold föld és 6 hold rét. 32. Párbért csak a jobbágy fizetett és csak a házasok. A falusi plébániák a jobbágyok egyházai voltak. A kegyúr adta az ingatlant, ezt a jobbágyok művelték. 33. Száraz anyagok mérésére használt űrmérték. Szinte minden vidéknek megvolt a maga „mérője". A mi területünkön általában a pozsonyi (62-64 liter) és a győri mérő (76-80 liter) a használatos. LÉDERER E.:Régi súly-és űrmértékek. Századok 1923-24. 34. A rét nagyságát a termett széna szerint jelzik. Szokták úgy is emlegetni, hogy hány ,»kaszás". Egy kaszás az a terület, amit egy ember egy nap alatt levág (kb. 1 kat. hold). 35. Szertartások végzésénél a papnak (kántornak) járó tiszteletdíj. Nagyságát püspöki előírás szabályozza. 36. A protestáns lelkészek elnevezése. 37. A mester (hídi magister) iskolásokat tanított, végezte a kántori, sekrestyési és harangozói munkát. A legtöbb esetben ő volt a jegyző (nótárius) is. 38. A távolságot gyalogmenetben adja meg. Egy óra kb. 6 km. 39. November 19. 40. A kerítés gyakorlati célja, hogy távol tartsa az állatokat. Hittani tartalma pedig: a keresztény ember halála után is igyekezett a templom közelében a világtól elkülönített helyen, megszentelt helyen lenni. (Gottes Acker). Előírás szerint minden katolikus temetőben nagyméretű, messziről látható fa vagy kő keresztet állítanak föl. 41. Két pozsonyi mérős: ennyi a vetőmag. 42. A föld megművelése nyomásos rendszerben történik, azaz a föld egy része minden évben ugarnak marad. Kétnyomásos művelés esetén a föld egyik fele minden második évben vetetlen, ugar. 43. Június 29. 44. Lelki kiváltság. 45. Altalános szokás a templom pénzét megbízható embereknek kiadni kamatra. Még főuraink is éltek ezzel a forrással. 46. Pápasalamon. 47. Nem gyakorolhatott politikai jogokat, nem szerezhetett nemesi birtokot, nem lehettek jobbágyai, nem gyakorolhatott földesúri joghatóságot, a püspöktől kapott birtokkal nem rendelkezhetett szabadon, csak fiúágon lehetett a birtokot örökölni, függött a püspöktől, nem lehetett címere és előneve. 48. A nagy paphiány miatt a török időkben, majd később az ellenreformáció idején is bizonyos egyházi teendőket végeztek püspöki megbízás alapján. Kereszteltek, előimádkoztak, evangéliumi magyarázatokat olvastak fel, hitoktatást végeztek. Civil férfiak voltak. 49. A pénzt a templom pénzesládájában tartották. Előírás szerint ennek két kulcsa volt: egyik a plébánosnál, másik a templomatyánál. így egyik a másik nélkül nem nyúlhatott hozzá a pénzhez. 50. Sarlós Boldogasszony - július 2. 51. Vö 13-as jegyzet. 52. 1717-től vannak meg az anyakönyvek. 53. Augusztus 20. 54. November 30. 55. Apácatorna. 56. A templomot kétféle áldással adhatják át rendeltetésének: a püspök által végzett ünnepélyes szertartás a consecratio (fölszentelés), az egyszerűbb szertartás neve benedictio (megáldás), amit nem föltétlenül a püspök végez. 57. Vö. 50. jegyzet. 58. Vö. 13.jegyzet. 59. 1545-63. Ez írja elő többek között az anyakönyvezést. 60. Anyakönyvei 1732-től. 61. Ma Somlóvásár hely filiája. 62. Ma Noszlop filiája. 63. Somlóvásár hely, Iszkáz és Pápa ebben az időben Esztergomhoz tartozott. 1777-ben került át Veszprémhez. 64. 1767-től önálló plébánia. Ettől van az anyakönyve is. 65. 1935-től önálló. 66. Április 24. 67. Anyakönyvek 1702-től. 68. 1805-től önálló. 69. Vö. 13-as jegyzet. 70. A felekezeti ügyek kivizsgálására létrehozott intézmény, 1721-ben kezdte meg működését. 71. 1752-től önálló, anyakönyvei ettől kezdődnek. 72. Június 29. 73. Pannonhalma. 74. Anyakönyvek 1740-től. 75. 1779-től önálló, ettől vannak anyakönyvei. 76. Nagygyimót. 1779-től Csót filiája, 1945-től önálló. 77. Homokbödöge. 78. Pápateszér. 79. Június 24. 80. Anyakönyve 1743-tól van. 81. Bakonytamási. 82. Bakonyszücs. 1772-től önálló, ettől anyakönyvez. 83. Vö 50-es jegyzet. 84. Bakony szentiván. 85. Bakonyság. 86. Bakonygyir^t. 87. Pannonhalma. 88. Anyakönyvek 1717-től. 89. 1817-től önálló, ettől vannak anyakönyvei. 90. Szeptember 29. 91. Bakonyszentlászló. 1790-től önálló, ettől anyakönyvez. 144