Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)
Dr. TÓTH LÁSZLÓ: A farkasgyepűi bükkös ökoszisztéma ragadozó (Carnivor) bogarainak vizsgálata a talajszintben
Bioindikátor fajok A „Man and Biosphaera" program egyik célkitűzése a bioindikátorként számításba vehető fajok kutatása. Ezek jelentősége abban áll, hogy meghatározott területen, ökoszisztémában a külső szabályozás faunára gyakorolt hatását jelzik természetes körülmények között, tehát nem azonosíthatók a szerkipróbálások már rutinszerűen használt laboratóriumi „házi áUataival". Ebből a szempontból - tekintettel a vizsgálati terepkörülményekre - csak olyanok jöhetnek szóba, amelyek dominánsak vagy szubdominánsak, az év nagyobb részében jelen vannak az ökoszisztémában, egyszerű tömeggyűjtési módszerekkel összeszedhetők, meghatározásuk nem okoz különösebb nehézségeket. Mennyiségi ingadozásuk (figyelembe véve az eddigi eredményeket, és mindenkor kontroU alkalmazásával) esetleges eltűnésük például vegyszeres góckezelés alkalmából jelzés lehet a gyakorlat szakembere számára, hogy az általa használt szer a bioszférára gyakorolt hatása miatt a továbbiakban felhasználható vagy sem. A fenti szempontoknak megfelelő fajok közül 3 bizonyult fenntartás nélkül alkalmasnak a feldolgozott anyagból, bükkös ökoszisztémára vonatkozóan ezek a következők: (adataik a project egészére vonatkoznak) Carabus hortensis p: 776, D: 24,09%, i: III. 21-XI. 10. Carabus glabratus p: 898, D: 31,07%, i: V, 9X. 13. Abax parallelepipedus p: 253, D: 7,86%, i: III. 21-XI. 10. 3. ábra: Licinus hoff ennseggi Panz. és alak köré n ek e Iterjedése a Kárpát-medencében Abb. 3 : Die Verbreitung von Licinus hoffmannseggi Panz. und seinem Formenkreis im Karpaten-Becken 5. táblázat - Tabelle 5. A Bakony hegység bükkös ökoszisztémáiban 1976-ig talajcsapdával gyűjtött Carabidae fajok jegyzéke (F = Farkasgyepűn előfordult) Die Liste der im Buchenwald-Ökosystem des Bakony-Gebüges bis zum Jahre 1976 mit Bodenfalle eingesammelten Carabidae-Arten (F = in Farkasgyepű vorgekommen). 1. Calosoma inquisitor L. F 2. Calosoma maderae auropunctatum Herbst. F 3. Carabus coriaceus coriaceus L. F 4. Carabus violaceus germari n. exasperatus Duft. F 5. Carabus intricatus intricatus L. 6. Carabus problematicus problematicus n. problematicus Herbst. F 7. Carabus cancellatus intermedius n. nigricornis Dej. 8. Carabus scheidleri n. pseudoscheidleri Mandl 9. Carabus nemoralis MüU. F 10. Carabus hortensis L. F 11. Carabus convexus convexus F. F 12. Carabus glabratus glabratus Payk. F 13. Cy chrus attenuatus F. F 14. Leistus rufomarginatus Duft. 15. Leistus piceus FröL F 16. Panagaeus bipustulatus F. 17. Amara eurynota Panz. F 18. Pterostichus oblongopunctatus F. F 19. Pterostichus ovoideus Sturm. 20. Pterostichus niger Schall. F 21. Pterostichus vulgaris L. F 22. Pterostichus melas Creutz. F 23. Abax parallelepipedus Pill, et Mitt. F 24. Abax parallelus Duft. F 25. Abax ovalis Duft. 26. Molops piceus Panz. F 27. Stomis pumicatus Panz. F 28. Platyderus rufus Panz. 29. Agonum mülleri Herbst. F 30. Agonum assimüe Payk. F 31. Calath us moUis Marsh. F 32. Laemostenus terricola Herbst. 33. Licinus hoffmannseggi var. nebrioides Hope et Hornsch.F 34. Harpalus rufipes Deg. F 35. Harpalus atratus Latr. F 36. Harpalus latus L. F 37. Harpalus rubripes Duft. F 38. Harpalus vernaüs F. F 39. Aptinus bombarda Iiiig. F A futóbogarak (Carabidae) jelentősége a korszerű erdővédelem szempontjából 1. Az erdőtelepítés, erdővédelem jelenlegi tendenciái. Az erdő, esetünkben a bükkös, mint ökoszisztéma, eredetileg bonyolult önszabályozó rendszer. Az ember és az erdő történelmüeg kialakult kapcsolatában elsősorban a termelés közvetlen érdekeit szolgálja, bár nem kizárólagosan (KERESZTESI 1971, MAYER 1975). Ez a szerep eleve feltételezte a külső, ember által történő szabályozás kisebb vagy nagyobb mértékét. A jelen igényeinek megnövekedése, a technika feszítő4. ábra: Licinus hoffmannseggi var. nebrioides Hoppe et Hornsen, elterjedése a Bakony hegységben Abb. 4: Die Verbreitung von Licinus hoffmannseggi var. nebrioides Hoppe et Hornsdi im Bakony-Gebirge