Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

Dr. VERESS MÁRTON: Adatok a dudari ördög-árok barlangjainak morfogenetikájához

1938. 1963., ROSKA M. 1953., BALÁZS D. 1963., KASSAI M. 1963.). Genetikai besorolása nem lehet kétséges. A 28/a. számú barlang (11. ábra) besorolása genetikailag kétséges. Kialakulására csak általános utalás található: tektonika, korrózió, erózió (BALÁZS D. 1963.). A befelé lejtő aljzat, a labirintusszerű folyosórendszer a korróziós forrásbarlang eredet mellett szólnak. Közvetlenül menetté található a 28/b. (10. ábra) számú barlang és egy másik később megtalált (és így még számozatlan), valamint a nagyméretű omladékosság viszont azt bizonyíthatják, hogy itt korábban egy nagyobb barlang létezett. Korróziós eredetét kétségtelenül bizonyítják, bár az omlások sok helyen eltűntetik, a kürtők, a kupolaszerű termek, az agyagos kitöltés és cseppkőbekérgeződések, melyek helyenként zuhatagokat alkotnak. A legfelső, I. számú szint omlások által kialakult terem. A II. számú szint termekben szegényebb, kevésbé elágazó és omladékosabb, mint a barlang legalsó, III. számú szintje. A szintek közötti eltéréseket a föntről lefelé harapódzó omladékosság okozhatta. IV. Összefoglalás Az ördög-árok formakincsében jelentős szerepük van a barlangoknak, melyek között nem karsztos eredetűek is vannak. A karsztos eredetűek közül a csőszerű és hasadékbarlangokra a következő fejlődés valószínűsíthető (IV. táblázat) 10. ábra: Ördög-árok 20/b. 28/b. 30. 32. számú barlangjainak térképe Abb. 10: Die Karten der Höhlen No. 20/b, 28/b, 30 und 32 vom Ördögárok 11. ábra: ördög-árok 24. 28/a. számú barlangjainak térképe Abb. 11 : Die Karten der Höhlen No. 24 und 28/a vom ördögárok 1. A csőszerű barlangok kialakulása rendszerben mozgó víz korróziójának az eredménye. a) Közülük alcsoportba nem oszthatók és magányosan előfordulók a korróziós forrásbarlangok. Ezek vagy jelenleg is őrzik eredeti formájukat vagy a völgyoldal normális lepusztulása következtében bejárati szakaszuk kisebb-nagyobb részét elveszítették, tehát maradványbarlangok. b) Az altípusba sorolhatók csoportosan, de vonalas elrendeződésben, esetleg barlangmaradványokkal előfordulók, a lencsezóna feltárulása által nyíltak fel a felszínre, ezzel hozzáférhető barlangok lettek. c) Azok a csőszerű barlangok, melyek hasadékbarlangokkal, esetleg átmeneti jeüegükkel, szabálytalan elrendeződésű csoportokat alkotnak, valamint környezetükben számos barlangmaradvány fordul elő, olyan maradványbarlangok, melyek hajdani nagyobb, feltehetően korróziós forrásbarlangok torzói. 2. A hasadékbarlangok szintén különböző fejlődéssel érhették el jelenlegi állapotukat. a) A magányos, a völgytalp fölött csekély magasságúak felthetően helyi oldás mentén alakultak ki. b) A völgytalp felett nagyobb magasságban lévők akár csoportosan fordulnak elő (a csoportosság itt a csőszerű barlangokkal való együttes előfordulásra vonatkozik), akár magányosan, ha környezetükben barlang maradván y található, nagyobb barlangok maradványai, tehát maradvány barlangok. 3. A csőszerű és hasadékbarlangok mennyezetük beomlásával barlangmaradvány fejlődési stádiumba jutnak. A kü-