Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

Dr. VERESS MÁRTON: Adatok a dudari ördög-árok barlangjainak morfogenetikájához

21 az. Wfarç 12. ábra: ördög-árok 6. 25. számú barlangjainak térképe Abb. 12: Die Karten der Hohlen No. 6 und 25 vom ördögárok lönböző fejlődési ütem miatt a jelenben az ördög-árokban a barlangok a pusztulás különböző állapotát mutatják. BARLANGOKHOZ kiirtó foltakadàs a menmrczeto fowU jaVhatátlano) elszüiü/ tormefa'k Zdirja «I » **g«t sálban aló Jcon-ífceri v^tSJil* tönne/aJker. ,oml*d»Jkas omladék a mennyezeten SftkJ-iÉaJba nyílik a lejtöir^ésnajjsa^i metzkivaíias ki'uy* jzírtbe mjílík M ÍJ „A térképek kicsinyítései: 1 : 75 2., 21., 25. számú barlangok 1 : 150 1., 3., 4., 7., 8/b., 11., 8/a., 12., 16., 10., 13., 20/a., 18/b., 14., 18/a., 19., 22., 20/b., 28/b., 30., 32., 24., 6. számú barlangok 1 : 300 5., 9., 17., 26., 23., 28/a. számú barlangok 1 :7500 Lábra" 13. ábra: Jelmagyarázat a barlanghoz Abb. 13: Zeichenerklärung zu den Höhlen 4. A jelenben és a közelmúltban az erőteljes fagy apróz ódást és omlásokat mutató árok déü, lassan mélyülő völgyszakaszának és gyorsan mélyülő középső és északi szakaszának felső részén korróziós forrásbarlangok, vagy azok maradványai találhatók. Ugyanakkor az északi részt leszámítva, különösen az ördög-gát környékén éppen a gyors mélyülés következtében az árok alsó részén a lencsezóna járatainak felszínre kerülésével alakultak ki barlangok. IRODALOM - LITERATUR BALÁZS, D. (1963): Speleográfiai terepjelentések kivonatai - Kézirat, MKBT, Dok. Oszt. BÁRTFAI, P. (1964): Speleográfiai terepjelentések kivonatai - Kézirat, MKBT, Dok..Oszt. BERTALAN, K. (1935): A Bakony barlangjai - Turisták lapja, pp. 131-134. BERTALAN, K (1938): A Bakony hegység barlangjai Turisták Lapja, pp. 153-155. 207-208. BERTALAN, K. (1958.): Speleográfiai terepjelentések kivonatai - Kézirat, MKBT, Dok. Oszt. BERTALAN K. (1955). Kiegészítés a bakonyi barlangok ismeretéhez - Födr. Ért. pp. 55-62. BERTALAN K. (1957). Bauxitkutatás Fenyőfő, Csesznek és Dudar környékén - Földt. Int. Évkönyve, pp. 455-470. BERTALAN, K-. (1958.): Magyarország nem karsztos eredetű barlangjai - Különlevonat a Karszt és Barlangkutatási Tájékoztató 1958. évi számából, pp. 13-23. BÖGLI, A. (I960.): Kalklösung ind Karrenbüdung Zeitschr. für Geomorph, pp. 4-21. HORVÁTH, J. (1968): Speleográfiai terepjelentés kivonata - Kézirat, MKBT, Dok. Oszt. HORVÁTH, J. (1969.): Speleográfiai terepjelentés kivonata - Kézirat, MKBT, Dok. Oszt. HORUSTZKY, H. (1915.): A barlangok rendszeres osztályozása - Barlangkutatás, pp. 71-78. JAKUCS, L. (1971.): A karsztok morfogenetikája Akadémia Kiadó, Bp. JUHÁSZ, J. (1976.): Hidrogeológia - Akadémia Kiadó, Bp. KADIC, O. (1913.): A barlangok elnevezéséről - Barlangkutatás, pp. 163-166. KADIC, O. (1938.): Mit keU tudnunk a barlangokról? BarlangvUág, pp. 48-69. KASSAI, M. (1963.): A Sűrűhegyi ördögük új felmérése - Karszt és Barlang, p. 21-26. KNAUER, J. (1965.): Beszámoló a Bakony Csoport 1966. évi munkájáról - MÁFI Évi Jel. 1965-ről. pp. 177-179. KNAUER, J. (1966.): Beszámoló a Bakony Csoport 1966. évi munkájáról - MÁFI Évi JeL 1966-ról, pp. 49-50. K. SZÖTS, E. (1948.): Az Észak-Bakony eocén képződményei - Földt. Közi. pp. 35-59.