Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

BUBICS ISTVÁN: A diszeli Halyagos-hegy bazaltjának földtani vizsgálata

17. ábra: A bazaltbreocsát cementáló agyagkő, milcrosávos elválási felületén leheletfinom mangánvirág található Abb. 17: Basaltbrekzie zementierende Tonstein, an seiner feingestreiften Absonderungsfläche befindet sich eine ganz dünne Manganblume 19. ábra: A bazaltösszlet vastagságtérképe a mágneses ós geoelektromos mérések alapján, (szerk: Bubics István — Lantos Miklósné) jelenség, de lehet mindkét folyamat együttes eredménye. A bazaltot valószínűleg még lösz is fedte, mely a repedéseken az esővízzel is bemosódhatott, és a nagyobb térfogatú salakos bazalttestekben halmozódott. A vörösbarna színeződés a bazalt és a bemosott anyag erős oxidációjára utal. Mivel a behordott finom szemcsék, gyakran kolloidok, a szertelenül felrepedezett kőzet üregeit betöltötték, a kőzettest olyan benyomást kelt, mintha önálló bazaltdarabok ágyazódnának az idegen anyagba, tehát breccsa benyomását kelti. Mint említettem, itt azonban nem erről van szó, így csupán „pszeudobreccsa"-ként említhető. Az itt begyűjtött pormin18. ábra: A felső pannonfali homoko apró vetőpárok határolják. Diszel, községi homokfejtő Abb. 18: Der oberpannonische Sand wird von kleinen Verwerfungspaaren durchquert. Diszel, Gemeindesandgrube Abb. 19: Die Karte der Mächtigkeite des Basaltes auf Grund der magnetischen und geoelektrischen Messungen (Konst.: István Bubics — Frau M. Lantos) tik, DTA elemzés szerint, bentonit, ümonit, kevés kvarc és kalcitból állnak. Ténylegesen bazalt-breccsáról van szó a mélyebb bányaművelési szint két egymással szemben levő sávjában (16. ábra). Itt JUGOVICS L. telérszerű megjelenést említ, ami valójában egy vetőövezet. A repedés a DNY-i oldalon egy m vastag, míg ezzel szemben kb. 50 cm-t ér el. Az élesen elhatárolt övezetben összemorzsolt, ökölnyi darabokra tört, az oszlopos bazaltból származó bazaltot sárga, okkerszínű aleuritos, márgaszerű anyag cementálja. Az elmozdulási övezet elég meredeken áll (75°), K-re tartó elhajlással. A hasadék