Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)
BUBICS ISTVÁN: A diszeli Halyagos-hegy bazaltjának földtani vizsgálata
20. ábra: Diszel — 1. sz. földtani szelvény (szerk.: Bubics I.) Abb. 20: Diszel — geologischer Abschnitt Nr. 1. (Konstr.: I. Bubics) keletkezése két lehetőséget vet fel. Lehet a vulkáni folyamattal egyidejű, ennek az utolsó fázisában bekövetkezett roskadás, mely éppen a nagyobb tömegű anyag irányában történt. Nem kizárt azonban a tényleges tektonikus mozgás sem. Sajnos a jelenség felső szintű nyomozása, a kitermelés miatt már nem lehetséges. Kétségtelen azonban, hogy itt egy olyan repedésről van szó, mely az alsó szintű bazalt kőzetté szilárdulása után keletkezett, és ÉK- DNY-i csapásba metszi azt. A cementáló anyagból DTA-vizsgálat készült. Ennek alapján az összetételben kalcit (66%), kevés kvarc, limonit és kevés szerves anyag szerepel. Két különböző helyről vett mintában színképelemzéssel az alábbi elemek találhatók (ppm): 1. 2. 1. 2. Ag 10 10 Mo 10 10 As — 2 Ni 100 100 B 10 10 Sr 100 Ba 5 5 Sb 100 100 Cr 10 10 Ti 200 200 Co 50 50 V 50 50 Cu 30 50 Zn 100 100 In 10 10 Zr 200 200 Mn 500 200 Félkvantitatív színképelemzéssel az alábbi elemeket mutatták ki (ppm): Ag 1 Mn 200 As 2 Sb 50 B 10 Ti 200 Ba 5 V 10 Cu 50 Zn 100 In 10 Zr 50 A DTA-val kimutatott szerves anyag kétségtelenné teszi a kötőanyag exogén, felülről lehatoló származását, melyet alátámaszt a kőzet sávos struktúrája is. Az utóbbi leszálló vizes oldatból történt ritmikus kiválásra utal. Ez az erősen karbonátos agyagkő, meglehetősen kemény, általában kagylós törésű, de néha a mikro sávok mentén válik el, és e „rétegfelületen" szép rajzolatú mangándentrit kiválások vannak (17. ábra). 5. Tektonikai megfigyelések A bazaltvulkán és egyáltalában vulkáni tevékenység a kéregszerkezeti lazulás helyein jelenik meg. így kézenfekvő, hogy a diszeli bazalt egykori lávacsatornája is egy a pannonvégi szerkezeti mozgás eredményeként jött létre. A Balatonfelvidéki tektonikai tanulmányok egységesen egyetértenek abban, hogy a földtörténet során lejátszódó orogén mozgások alkalmával az idős szerkezeti zónák rendszerint felújulnak. Ennek egyértelmű következménye, hogy a nagy szerkezeti vonalak mentén észlelt jelentős elmozdulási magasságok több mozgásfázis összegződéséből adódnak. A Bakony és Balatonfelvidék vonatkozásában két szerkezeti irány ismeretes. Általában az idősebb ÉK-DNY-i csapású és erre közel merőleges a fiatalabb mozgásokból adódó, ÉNY-DK-i csapással húzódó rendszer. Jelen vizsgálattal két különböző időben lezajlott szerkezet említhető. Az első és egyben idősebb a vulkáni folyamathoz, annak megindulásához kapcsolódik. Miután a legkisebb ellenállás a tértágulásos mozgással áll elő, feltételezhető, hogy a vulkánizmus az ÉNY-DK-i ún. harántvetők mentén alakult ki. Ezzel ellentétes csapásirányú, pannon utáni mozgás nyomait láthattam a diszeli homokbányában (18. ábra). Itt egymással párhuzamos, lépcsős, majd ezzel szembeforduló dőlésirányú sík metszi a fehér, finomhomok rétegeket. A meredek (70-75°) síkok mentén 10-25 cm-es elmozdulás mérhető. A vulkanizmust követő mozgás jelét a bazalttestben a már említett breccsával kitöltött hasadékok jelzik. 6. A bazalttakaró vastagsága A diszeli Halyagos-hegy bazaltjának jelenlegi vastagságát két tényező határozza meg. Az eredeti horizontális és vertikális kiterjedés természetszerűen a keletkezés körülményei sze-
