Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)
BUBICS ISTVÁN: A diszeli Halyagos-hegy bazaltjának földtani vizsgálata
13-. ábra: Lyukacsos, hólyagüreges bazalt. Diszel, IV. bánya Abb. 13: Basalt mit Hohlräumen. Diszel, Grube Nr. IV. Ezen belül elszórtan, zsákszerű, telérszerű megjelenésben találunk hólyagüreges, salakos kifejlődést is. A vulkáni törmelékanyagok között dominál a portufa jelleg és lapülis portufa, majd lapilli települ közbe. A vulkáni tevékenység után leginkább oldatvándorlás eredménye az elmozdulások mentén keletkezett repedésekben található idegen anyagba ágyazott bazaltdarabok, melyet JUGOVICS L. (1963) bazaltos brecscsaként írt le. A salakos bazaltoknál észlelt, JUGOVICS L. szerint homokos-lávás betelepülések ugyancsak az utólagos endogén és exogén oldatvándorlással kapcsolatosak. Mindkét esetben arról van szó, hogy a vulkáni tevékenység után a felszálló és leszálló vizek által hozott anyag rakódik le. A bazaltdarabokat cementáló sárga, okkerszínű, szalagos megjelenésű anyag kémiailag kicsapódott vasas, agyagos karbonát, míg a homokos részletek egyszerűen mechanikai „leülepedésként" kerültek az üregekbe. Makroszkóposán elkülöníthető bazalttípusok tehát az alábbiak: 1. tömör bazalt, melyen belül találjuk a pados, oszlopos és kokkolitos változatokat, 2. salakos, hólyagüreges, illetve lyukacsos bazalt. Ebben a típusban is találunk néhány változatot. Itt szerkezetüeg élesen elválasztható a tipikusan salakos és lyukacsos bazalt. Tömör bazaltok A tömör bazalt megjelenésbeli és szöveti különbözősége mellett meglehetősen egységes ásványos és kémiai összetételt mutat (2. táblázat). A mikroszkópos vizsgálat (kimérés) szerint a kőzet nükroholokristályos porfiros szövetű (9. 10. ábra) ahol egyedüli porfiros ásvány az olivin. Néhány mérés szerint az alapanyag 86-89%, míg az olivin-beágyazás 11-14%-ot ér el. Az alapanyag ásványos összetételében dominál a földpát, majd lényegesen kevesebb az augit és ilmenit, és csak elszórtan észlelünk magnetitet, apatitot és zeoütot. A zeolit nem túl gyakran 1-2,5 cm 0-jű halmazban található inkább. A földpát kristálytanilag fejlett prizmás habitusú, mely gyakran az albit ikerösszenövés szerint jelenik meg. Kémiailag a plagioklász sor bázikus tagjai - labradorit és bytownit. Mennyiségileg a földpát után az augit következik, mely apró, tömzsi prizmaként fejlődött ki. Színe barna, átlátszó vagy áttetsző. Ezek az alapanyag méretű kristályok közönséges augitok, míg a nem gyakori porfiros kristályai titánaugit összetételűek. A magnetit kétféle megjelenésben mutatkozik. Az apró, szabályos kristályformák sűrű hintésben az alapanyagban 14. ábra: Salakos, mikropórusos szerkezetű bazalt. Diszel, I. bánya, felső szint Abb. 14: Schlackiger Basalt mit mikroporöser Textur. Diszel, Grube Nr. 1. oberes Niveau augitok kristályszemcséiben vagy e körül koszorúként halmozódnak. Vannak azonban néhány tizedmillimétert elérő önálló kristályok is, melyek szórtan mutatkoznak. 2. sz. táblázat: Tömör bazaltok kémiai összetétele Y 1 2 3 4 5 Si0 2 % 47,19 47,91 48,09 48,51 46,97 TiO, 2,06 2,16 2,15 2,20 2,21 A1 2 0 3 14,36 11,54 13,42 11,67 13,55 Fe 2 0 3 11,99 11,93 12,16 12,68 11,95 FeO 7,28 8,12 7,91 7,14 7,35 Ca C 10,92 10,09 10,09 10,22 10,29 MgO 7,50 8,40 8,30 7,70 8,00 MnO ny 0,12 0,13 0,10 ny K 2 0 2,12 2,12 3,00 2,14 2,07 Na 2 0 2,76 3,53 3,80 3,37 3,58 P,0 5 0,61 0,54 0,62 0,68 0j78 szerk. víz 2,05 1,68 0,57 1,60 1,56 nedv. 105 °C 0,25 0,22 0,19 0,42 0,40 CO, 0,77 1,33 0,12 _ so 3 2,37 2,41 1,03 1,94 1,81 Az apatit csak a földpáton belül zárványként jelenik meg hosszú, tűs habitussal. Az alapanyagban nem túl gyakori a kis szemcsékben megjelenő phillipszit, mely, mint említettem, tömör bazaltnál cm-es méretű gócokban is található. Ilyenkor vékony, tűs halmazokat alkot. A bazalt kiemelkedő porfiros elegyrésze az olivin, mely többnyire zömök, de szabályos kristályformával jelentkezik. Az olivin-kristályok rendszerint épek, néha azonban vékony repedések mentén szerpentinesedés tapasztalható — iddingzitesedés azonban nem. Kokkolitos bazaltok olivin-kristályainál az iddingzites az uralkodó. Itt az olivin vékony repedései és szegélye vörösbarna színezetet mutat. A kokkolitos bazalt ásványos összetétele egyébként azonos az üde, tömör bazaltéval. A különbözőképpen megjelenő kőzetek kémiai összetétel tekintetében azonosak (3. táblázat). Salakos, lyukacsos bazaltok Az ide sorolt bazaltok primer ásványos összetételében elsősorban a nagyobb (28%) kőzetüveg-tartalom emelkedik
