Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

Dr. TÓTH LÁSZLÓ: A Bakony hegység holyva (Col.: Staphylinidae) faunájának alapvetése, I.

4. ábra. Omalium cinnamomeum Kraatz. elterjedése a Kárpát-medencében Abb. 4: Die Verbreitung von Omalium cinnamomeum Kraatz. im Karpaten-Becken db. Sz, 1934. Sz, 1936. VII. En. Kh.: Balatonederics, E, Gye­nesdiás, 1912. 2 db. H, (Keszthely) Sz. ÉB.: Pápa, 2 db. E, 1899. 4 db. W, Vinyesándor-major: Cuha-völgy, 1960. V. 17. 4 db. P. KB.: Balatonkenese, 1947. VI. 27. Gy, Bodajk: Ga­lya-völgy, 1971. IX. 24. 3 db. TL. 92. B. germanicus H. WAGNER 1935 - Elterjedése és életmódja az előző fajéval azonos. Rendszertani helyzete erő­sen vitatott, egyesek az előző faj változatának, alfajának, mái' kutatók önálló fajnak tekintik. A kétségtelenül fennáüó mor­fológiai különbségek meüett sem az életmód, sem az elterje­dés tekintetében bizonyítható eltérés nem mutatható ki. Bf.: Tihany, 1933. XI. 23. Má, 1936. VIL En. Kh.: Gyenesdiás, 1949. VII. 12-28. (nádas, fényre) 7 db. K. 4. alnem (subgenus): Hesperophilus CURTIS. 93. B. fracticornis PAYKULL 1790 - Európa, a Földkö­zi-tenger vidéke, Transzkászpia, Turkesztán. Főleg folyók és patakok iszapos, kavicsos partján, ritkábban kultúrföldeken, nedves helyeken, pocsolyák partján, növényi törmelék alatt. Alkonyatkor rajzik, fényre repül. Bf.: Révfülöp, 1925. VIII. 19. Szi, Tihany, 1936. VII. 3 db. En, 1939. VI. 21. Bi. Kh.: Balatonederics, Gy, Gyenesdiás, 1949. VII. 12-28. (nádas, fényre) 126 db. K, Keszthely, 2 db. H. ÉB.: Fenyőfő: Piszt­rángos-tó, 1971. VII. 8. TL. 94. B. opacus BLOCK 1799 - Európa, Észak-Afrika, Észak-Amerika. Főleg áüóvizek homokos, löszös napsütötte partsávján futkos, befúrja magát vagy növényi törmelék alá húzódik. Fényre repül. Kh.: Gyenesdiás, 1949. VII. 12-28. (nádas, fényre repült) K. ÉB.: Fenyőfő: Pisztrángos-tó, 1971. VII. 8.51 db. TL. - var. sinuatocollis GERHARDT 1899 - A törzsfaj kö­zött, de ritkább. ÉB.: Fenyőfő, 1900. W, - Pisztrángos-tó 1971. VII. 8. 4 db. TL. 95. B. atricapiüus GERMAR 1835 - Dél-és Közép-Euró­pa, a Földközi-tenger vidéke, Mezopotámia, Turkesztán, Szi­béria, Kína, Türkmenia. AUó- és folyóvizek löszös, homokos vagy iszapos partján, más Bledius fajok társaságában, élet­módja, viselkedése azokkal megegyező. Bakonyi előfordulása újabb megerősítést igényel. KB.: (Balatonkenese) Sz. 96. B. nanus ERICHSON 1839-40 - Dél- és Közép-Eu­rópa, helyenként Nyugat- és Észak-Európa déü területem. Vízpartokon a homokos vagy iszapos szegélysávban. Élet­módja mint az előzőé. Kh.: Gyenesdiás, 1949. VII. 12-28. (nádas, fényre repült) 2 db. K. KB.: Balatonkenese, B. 97. B. cribricoUis HEER 1838-42. Dél-és Közép-Európa, Kis-Ázsia, Kaukázus. ÁUó- és folyóvizek iszapos, agyagos partsávján kultúrföldek nedves, pocsolyás szegélyein futkos vagy növényi törmelék alá húzódik. Hazánkban ritka faj. ÉB.: Fenyőfő: Pisztrángos-tó, 1971. VU. 8. 5 db. TL. 5. ábra. Anthophagus bicornis Block, elterjedése a Kárpát-medencében Abram agyarázat: • A. bicornis Block. 0 A. bicornis ab. marginicollis Epp. A A. bicornis ab. nivalis Rey. + A. bicornis ab. subfasciatus Epp. Abb. 5: Die Verbreitung von Anthophagus bicornis Block, im Karpaten-Becken Abbildungserklärung: • A. bicornis Block. • A. bicornis ab. marginicollis Epp. A A. bicornis ab. nivalis Rey. + A. bicornis ab. subfasciatus Epp. 98. B. dissimUis ERICHSON 1839-40 - Dél- és Közép­Európa, Kaukázus, Kis-Ázsia. Álló-és folyóvizek, homokgöd­rök nedves, agyagbemosódásos partszakaszain, növényi tör­melék kö2ött, vagy futkosva. Bf.: Tihany, 1936. VII. En., 1939. VI. 21. Bi.Kh.: Gyenesdiás, 1949. VII. 12-28. (nádas, fényre) 24 db., (fenyves, fényre) 15 db., (kerti csapkodás) 1 db. K. ÉB.: Nyárád: Bitva-rétek, 1965. V. 4. P. 7. alcsalád (subfamüia): OXYPORINAE 1. nem (genus): Oxyporus FABRICIUS 1775 99. O. rufus LINNÉ 1758 - Európa, a Földközi-tenger vidéke, Kaukázus, Szibéria. Különböző gombafajokban él és fejlődik - mycetobiont. Bf.: Badacsony, Balatonalmádi, 1973. VI. 28. (park: Malaise-csapda) 5 db. Ke, TS., Balaton­füred, E, Felsőörs, 1966. V. 30. P, (Szentgyörgy-hegy), Sz, Tapolca, Re, - Visnyópuszta, 1955. V. 26-VI. 4. 18 db. Kö, Tihany, 1926. VI. 18. CS, - 1936. VI. S. Kh.: Balatonede­rics, Gy, Nyüád: Felsőnyüád, 1965. VI. 23-25. P, Sümeg: Sarvaly, 1968. VI. 4-8. (dögcsapda) P. ÉB.: Bakony 9 db. Bo, 1957. VII. 2. 3 db. Ed. Bakonybél: Hubert-lak, 1964. VI. 8-10. P, Eplény: Malomréti-völgy, 1962. VII. 11. P, Farkas­gyepű, 1955. VI. 29, M, Ugod: előerdei kaszáló, 1972. VI. 19. Bl, - Irtáspuszta-erdő, 1972. VI. 15. 8 db. BL, Züc: Cuha-völgy, 1970. V. 24. TS. KB.: (Bakonysárkány) L, Haj­máspuszta: Halas-tavak, 1972. V. 9. TS, (Pét) L. 100. O. maxillosus FABRICIUS 1792-98 - Európa, Szi­béria, Transzbajkál. Gombákban él, mycetobiont, leginkább a hegyvidéken. Főleg VI-VII. és IX-X. hónapokban gyűjtöt­ték. ÉB.: Németbánya, 1970. V. 21. 22 db. TS, Züc, 4 db. Ku. Elemző értékelés A Bakony hegységből ez ideig ismert és az előzőkben fel­sorolt, 7 alcsalád 100 faja közül 87 előfordulása igazolható a budapesti és züci Természettudományi Múzeumok gyűjtemé­nyeiben őrzött példányok alapján. A 87 faj közül 2 (Phloeo­charis hummleri BERNH., és Bledius germanicus H. WAG­NER) rendszertani, taxonómiai szempontból bizonytalanok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom