A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Nováki Gyula: Őskori és középkori földvárak a bakonyi Cuha-völgyében

11. Bronzkori lelőhelyek a Kesellőhegy I. földvára körül. 1 = kisapostagi kultúra telepe. 2 = mészbetétes kultúra telepe. 3 = mészbetétes kultúra urnás temetője. 4 = hegyvidék. 5 = Veszprém megye határa. MRT 4. 1. térkép alapján. Abb. 11. Fundstelle aus der Bronzezeit um die Erdfeste I. des Kesellő-Berges. 1 = Siedlung der Kisapostag-Kultur. 2 = Siedlung der inkrustierten Kultur. 3 = Urnenfeld der inkrustierten Kultur. 4 = Berggebiet. 5 = Grenze des Komitats Veszprém. Auf Grund der 1. Karte der Archäologischen Topographie Ungarns 4. Kézenfekvőnek látszik az a feltevés, hogy az alacsonyan fekvő, hozzá legközelebb sűrűsödő települések csoportjával állt összefüggésben a Kesellőhegy I. földvára és azok törzsi központját képezte. Az ásatás leletei arra a kérdésre sem adnak feleletet, mi volt a két kultúra gazdasági alapja. Általános vélemény szerint, különösen É-Dunántúlon, elsősorban állattartók voltak és többnyire mozgó életet folytattak, míg a D-Dunántúlon inkább a földművelés dominált (BANDI 1967. 29, BÓNA 1975. 222, 226). Ezt a megállapítást elsősorban a települések jellegére alapítják. A Kesellőhegy I. telepe a fenti séma szerint az állattenyésztők területére esik. Az átlag 60 cm vastag kultúrréteg ugyan nem jelentős méretű, de ez nagy területre terjed ki, viszonylag sok az edénytöredék is, és ha ehhez hozzávesszük a sáncokat is, feltétlenül hosszú ideig letelepedett népre következtethetünk. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy a telep népességének a megélhetését megfelelő mértékű állattenyésztés és földművelés biztosítsa, amit csakis a lejjebb fekvő, sík vidéken képzelhetünk el. Az erdei legeltetés valószínűtlenségével a hasonló helyzetű 83