A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)
Nováki Gyula: Őskori és középkori földvárak a bakonyi Cuha-völgyében
12. A Kesellő- és Zöröghegy földvárai. FARKAS IMRE felmérése. Abb. 12. Erdfesten des Kesellő- und des Zörög-Berges. Abmessung von IMRE FARKAS. késő bronzkori Kesellőhegy 11-vel és Zöröghegy I — IIvcl kapcsolatban alább még foglalkozom. A Kesellőhegy 1. földvára a leletek tanúsága szerint a dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának első idejében már megszűnt és az ezt követő korszakokban többé nem is települt be ez a hegynyelv. Ennek történeti okaira a későbbi kutatásoktól várjuk a feleletet. KÉSŐ BRONZKOR Késellőhe,., //. Ez a földvár a Kesellőhegy teljes, az egységes védelem szempontjából számításba jöhető fennsíkját magába foglalja. Ny és DNy felől a Hódos-ér, К felől a Cuha-patak felé lejtő, rendkívül meredek, 80-150 m relatív mélységet jelentő oldala határolja. Ugyancsak meredek, de valamivel már lankásabb az É-i és ÉNy-i oldala. D felől határolja a legrövidebb oldal, az itt húzódó mellékvölgy középen mindkét vége felől felmagasodik, vízválasztót képezve, és így mintegy természetes bejárót képez a fennsík felé (1 2. kép Kesellőhegy II.). A hegy erősen tagolt felszíne és több mély oldalvölgy miatt a fennsík természetes széle nem minden oldalán határozható meg egyértelműen. Ez érződik a sánc vonalvezetésén is, több helyen jelentős szintkülönbségekkel mélyen lekanyarodik, majd ismét felkapaszkodik, de a természet adta lehetőségeket jól kihasználva zárja körbe teljesen a szabálytalan alaprajzú telepet. A sánc körös-körül jól nyomon követhető, mai belső magassága 0,5- 1 m között váltakozik, külső lejtője a legtöbb helyen a természetes meredekben folytatódik. Ároknak nincs nyoma a felszínen. Legelmosódottabb, alig állapítható meg a sánc a Pálház nevű vadászháztól Ny-ra eső, kb. 400 méteres szakaszon. Teljes kerülete 5030 m, az általa körülzárt terület legnagyobb átmérője 1550 m, területe 112,5 3 ha. A sánc néhány helyen megszakad, de ezek kapu mivolta többnyire bizonytalan, újkori átvágások is lehetnek. Kétségtelenül kapu lehetett a D-i oldalán lévő nyílás, ahol az egykori, bemélyedő kocsiút ma már fákkal benőtt, de jól nyomon követhető vonala egy ma is használatban lévő kocsiútban folytatódik. Az út a már említett D-i mellékvölgy magas vízválasztóján halad keresztül, majd felvezet a szemközti Kopasz-hegyre. A vízválasztón kb. 60 m hosszú, 3 m széles, 6-8 m magas mesterséges töltésen halad az út, mintegy áthidalva a völgy két oldalát. Mai elnevezése ,Ördöggát', feltehetően az őskori kocsifeljáróhoz készült. A másik természetes feljárót az É-i oldalon a telepbe mélyen benyúló mellékvölgy jelenti, amely szinte kettészakítja a földvár É-i felét. Itt a sánc kb. 30 m hosszúságban megszakad, de a vízmosásokkal erősen szabdalt és sűrű bokrokkal teljesen fedett, áttekinthetetlen területen a feltételezhető egykori kapunak nem sikerült a nyomára bukkanni. Még egy kapunyílás kerülhet szóba, ugyancsak az É-i oldalon, ahol a legnagyobb feltárást is végeztük, ezzel lentebb még bővebben foglalkozom. A telep belső területe egyenetlen, legmagasabb része a D-i harmadában van, ezt a részt egyes térképek ,Iszkahegy'-nek is nevezik. A legmagasabb és legalacsonyabb fekvésű teleprészek között 100 m relatív szintkülönbség állapítható meg. A sáncon belül, az ÉK-i oldal mélyen benyúló völgyének felső végén bővizű, soha ki nem apadó forrás, az ún. Csörgőkút fakad. Előtte kb. 12 m hosszú, ma már alig látható mesterséges töltéssel 20 m átmérőjű kis víztározót alakítottak ki, ma már erősen elposvanyosodott. A sáncon kívül, a hegy oldalában még több kisebb, időszaki forrás fakad, ezek közül a Ny-i oldalban a Pálház alatti a legjelentősebb. Ásatás elsősorban az ÉNy-i sánc egy 100 méteres szakaszán belül, három helyen történt. Mivel a sűrű erdő az egész 84