A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Müller Róbert: A Keszthely-fenékpusztai erőd északi kapujának feltárása 1971-ben

tott rétegeket találtunk. Az 5. és 6. járószintet azonban külön periódusnak kell tekintenünk, hisz a torony közepén a két padló különböző' mértékben átégett, és köztük a vékony faszenes, hamus réteg két égésre utal. Az agyagos járószint 112,58-112,73 m magasságú, a torony széle felé fokozatosan emelkedik, egészen a habarcsos padlóig. Csak a 7. árok ÉK-i sarkában esik hirtelen 10 cm-t, valószínűleg az 1. objektumot kitöltő föld tömörödésének következményeként. Az 5. járószintet csak egy nagy cölöplyuk töri át. A habarcsos padlón talált lyuk valószínűleg a 6. járószinthez tartozik, akárcsak a 8. árok DK-i végében talált 112,26 m magasságig mélyülő' lyuk (utóbbiról azért nem állíthatjuk ezt bizonyosan, mert felette már lekopott a legfelső' szint). A nagy cölöp a torony középpontját is érinti, tehát itt újra megtaláltuk az 1. járószinthez tartozó, nagy terhet viselő" cölöp későbbi megfelelőjét. Ennek a rendeltetésnek megfelelően komoly alapozást is készítettek a cölöpnek. Az 1. és a 2. obj. között egy ovális (átm.: 1,10-1,28 m), 111,86 m magasságig mélyülő, lapos fenekű gödröt ástak. Közepébe egy nagy, 75 x 50 x 38 cm-es quaderkövet süllyesztettek (alja: 111,71 m). Ezután állították a helyére a 42-54 cm átmérőjű nagy cölöpöt (ovális keresztmetszetű), majd a gödröt nagyobb kövekkel töltötték be, melyek kiékelték a cölöpöt. A cölöplyukat a 6. járószintben észleltük először, de már az 5. járószint használata idején is volt itt egy nagy cölöp, mert az 5. járószint tapasztása keresztülhúzódik az alapozáshoz készített gödör felett, csak a cölöp helyén hiányzik. Az 5. és 6. járószint idején tehát azonos helyen állt a toronyközép nagy cölöpé. A cölöp körül négyszögletes és háromszög keresztmetszetű cöveklyukakat is találtunk. Rendeltetésüket nem ismerjük. A nagy cölöptől K-re 5 cövek helye egy vonalba esik. Ezek valószínűleg a 6. járószinthez tartoztak. A lyukak 112,31-112,58 m magasságig mélyültek, hegyes végűek. 6. járószint (17. kép) Közvetlenül az 5. járószint felett következik. Szintén agyagta paszta s, amely a toronybelso égése következtében helyenként piros színűre égett. A 8. árok É-D-i szakaszában már lekopott, csak foltokban figyelhettük meg. Felszíne: 112,66-112,76 m, É felé lejt. Az agyag járófelülethez csatlakozó habarcspadló a toronyfal közelében hiányzott, a falak kibányászása során bolygathatták meg. A megmaradt rész 112,77-112,84 m magasságú, ugyancsak D felé lejt. A járószinthez a nagy cölöpön és a cöveken kívül cölöpök is tartoztak. Egy a 8. árok K-i falánál állt (a lyuk alja: 112,33 m), négy darabot pedig ívben elhelyezkedve a toronyközéptől Ny-ra találtunk meg (mélységük: 112,21-112,40 m). Ide sorolandó a habarcspadlót áttörő 112,20 m magasságig mélyülő lyuk is. Nem minden járószint szolgáltatott keltező értékű leletanyagot. Az 1. járószinten semmilyen kerámiatöredéket nem találtunk. A 2. és a 3. járószintböl a kora római töredékek mellett néhány fekete, jellegtelen késő római edénydarab és egy szürke, erősen kiégetett, belső oldalán fekete korsó oldaltöredékei kerültek csak elő. A 3. és a 4. járószint közötti agyag-tapasztástörmelékben több szerencse kísérte a kutatást. A nagyszámú késő római kerámiátöredékből egy fekete, homokkal és kavicszúzalékkal soványított, közepesen égetett vékony falú, rövid kihajló peremű darabot mutatunk be (ltsz.: 72. 162. 2., V. t. 2.). A legkésőbbi töredékek besimított díszítésűek. Ezeket az V. század első felére keltezhetjük. Pl. egy sötétszürke, duzzadt peremű, besimított felületű, nagyobb tál oldaltöredéke (ltsz.: 72. 162. 14., V. t. 1.). Vastárgyak is kerültek elő: egy kúp alakú (h: 12,2 cm, legn. átm.: 1,5 cm) tömör, sérült hegyű eszköz, valószínűleg lyukasztó, és egy vasalás, amelynek egyik oldala négyzet, másik, szétkalapált oldala pedig lapos téglalap keresztmetszetű, utóbbi vége visszahajlított (h: 18,2 cm, ltsz.: 72. 162. 15-16., V. t. 3-4.). A 4. járószint tapasztásában, ill. rajta hullámvonalköteggel díszített kora római kerámiatöredéket (ltsz.: 72. 163. 1., V\ t. 6.), egy sérült késő római vaskést (ltsz.: 72. 163. 4., V. t. 5.) és besimított díszű kerámiadarabokat találtunk (ltsz.: 72. 163. 3., V. t. 7.). A 3. járószint használata idején készítették az 1. és a 2—2a objektumokat, amelyek nagy részét a 4. járószint elkészítése előtt, tehát a tapasztástörmelékes járószintalapozás behordása előtt töltötték be. A gabonás vermekben talált leletanyag kora megfelel a 3. és 4. járószint között talált töredékek korá144