A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Müller Róbert: A Keszthely-fenékpusztai erőd északi kapujának feltárása 1971-ben

18. kép. Dörzstál a 2-2a objektumból. Abb. 18. Reibschüssel aus dem Objekt 2-2.a nak. Az 1. obj. felső részéből, amely azonos a tapasztástörmelékes réteggel egy durva soványítású oldaltöredék mellett egy zöldmázas kiöntőtál kopott alja került elő (ltsz.: 72. 164. 2_3., VI. t. 5-6.). A hamus paticsos rétegekben piros festésű kora római oldaltöredéket, fekete, erősen soványított peremdarabokat (ltsz.: 72. 164. 6., VI. t. 2.), behúzott, duzzadt peremű tálak töredékeit (ltsz.: 72. 164. 20., VI. t. 3., az egyiken besimítás: ltsz.: 72. 164. 21., VI. t. 1.) találtuk. A verem legalján került elő egy tímárkés (,husoló'), hossza 15,1 cm, a külső oldalán élezett penge szélessége 2,3 cm (ltsz.: 72. 164. 26., V. t. 13.). Továbbá egy hegyesszögben kihajtó, megvastagított peremű edény darabja, külső felülete besimított (ltsz.: 72. 164. 22., VII. t. 4.). Utóbbi töredék bizonyítja, hogy a két vermet egyidőben temették be, mert ugyanennek az edénynek egy másik darabja a 2a obj.-ból került elő (VII. t. 3.). Ezek szerint először töltötték be a 2-2a obj.-t, majd az 1. sz. vermet. A 2-2a obj. egyidejűségéről a töltelékföld azonosságán kívül egy dörzstál vall, amelynek darabjai a 2. és a 2a obj.-ból kerültek elő. (18. kép). A 2. obj. alsó két rétege leletekben szegény volt. A felső sötétszürke, faszenes földben nagy mennyiségű bronztárgyat (lemeztöredékek, tálak, ládikaveretek, öntött csengők, edényfülek, súly) és vaseszközöket (kapa, öntőkanál, lyukasztók, rezgővas) találtunk. Ezek valószínűleg a 3. periódus pusztulása során az erődben leégett bronzműves műhely maradványai. Ezeket a leleteket külön dolgozatban kívánjuk feldolgozni. a A kerámialeletek, lyukacsos anyagú edény has alatti töredéke (ltsz.: 72. 165. 5,, VI. t. 13.), egész felületén besimított oldaltöredék (ltsz.: 72. 165. 4., VI. t. 13.), besimított függőleges és négyzethálós mintával díszített darabok (VI. t. 11., 14.), kívül-belül besimított tál töredéke (VII. t. la-b.) megerősítik az V. század első felére történő keltezést. A vermek helyén kiképzett teknős aljú gödröket a 4. periódus idején használták, és az 5. járószint elkészítésekor temették be. Az la obj.-ban talált kerámiatöredékek: a mészkősoványítástól lyukacsos anyagú, kézzel formált edény perem- és oldaltöredékei (ltsz.: 72. 166. 6-, VI. t. 7-9.), és a 2b obj.-ban talált bikonikus orsógomb (ltsz.: 72. 167. 9., VII. t. 6.) és háromtollú nyílcsúcs (h: 6,4 cm, legn. sz.: 1,7 cm, ltsz.: 72. 167. 10., VII. t. 5.) az 5. járószint készítését az avarkor idejére, a VI-VII. század idejére keltezi. Az 5. járószint alapozásában, akárcsak magán a járószinten keltező értékű leletek nem kerültek elő. A 6. járószinten római kori (ltsz.: 72. 170. 3., V. t. 8.), besimított rácsmintás IV-V. századi (ltsz.: 72. 170. 5., V. t. 11.) és késő népvándorláskori töredékeket találtunk. Utóbbiak kézikorongon készültek, körbefutó hullámvonallal (ltsz.: 72. 170. 6., V. t. 10.) vagy hullámvonalköteggel (ltsz.: 72. 170. 7., V. t. 9.) díszítettek. Megerősítik az eddigi feltételezést, hogy az erőd a X. században pusztult el végleg. A járószint feletti bolygatott földből említésre méltó egy IX-X. századi, barna, kézikorongon készült, hullámvonal díszítésű válltöredék (ltsz.: 72. 171. 3., V. t. 12.) és egy 18,8 cm hosszú, négyszögletes keresztmetszetű kovácsolt vasszeg (ltsz.: 72.171.4.). III. Szelvény A 7. árok Ny-i végében az alsó, tehát az erőd építésekor készített járószintbe alig bemélyedve sírokat találtunk. A 2. sír túlnyúlott az árkon, és hogy újabb sírok feltárásával a temetőről több adatok nyerjünk, kijelöltük az É-D irányú, 5x4 m-es III. szelvényt. D-i oldala az erődfalhoz csatlakozik, a K-i a 7. árokhoz. Később a szelvény DK-i részét az árok és az erődfal között egy 2x2 m-es területtel megtoldottuk (19. kép). A szelvényben is megtaláltuk a két járófelületet, amelyek a 7. árokban talált szakasszal azonos magasságban jelentkeztek. Az alsó, mely az erőd építésével egyidős (112,13-112,19 m magasságú) a szelvény Ny-i oldalán hiányzik. Itt egy 2,40 m széles, ívelt oldalú, egyenes aljú árok indul az erődfaltól D felé. A szelvény ÉNy-i végénél mindkét oldala szűkül, az É-i fal metszetében 1,9 m széles. Alja 111,84-111,86 m, megközelítően vízszintes. A 3., a 4. és a 6. sír gödrét az árok betemetése után készítették. Az épülettörmelékes föld miatt sírfolt csak az alsó járószintet is áttörő soroknál figyelhető meg. A szelvény D-i falában (az É-i erődfal külső falsíkja), a DNy-i saroktól 34 cm-re egy quaderkövet találtunk eredeti helyén (XI. t. 4.). 82 cm hosszú, 30 cm magas (alja 112,12, felszíne 112,42 m). Környékét is kibontottuk. Közvetlenül az alapozásra tették úgy, hogy mintegy 5 cm-t túlnyúlik azon. Tehát az erődfal külső síkját is quaderekből építették az alapozás felett, de a kerek és a kaputorony falától eltérően az alapozás nem szélesebb a felmenő falnál, lábazata nem volt. 1. sir (20. kép). Bolygatott kettős temetkezés (? ) A járófelületbe alig bemélyedő sírgödör foltját (alja: 112,11112,15 m) az épülettörmelékes talajban nem figyelhettük meg. így a bolygatott la váz eredeti helyén maradt csontjai is elmozdultak. A sírfolt méreteire 3 lapos kő utalhat (felszínük: 112,16-112,24 m), amely kb. 70 x 200 cm lehetett. A Ny-K tájolású nyújtott váz jó megtartású. Kezek a combnyaknál. Vázhossz:, 140 cm. Melléklet: a mellkas jobb oldalán egy 6,5 cm hosszú, madár alakú, öntött bronzfibula (ltsz.: 72. 175. 1.). Egyik végén kiemelkedő csőrös madárfej. A 0,6 cm széles test a másik végén 1,5 cm-re szélesedik, négy rovátkával díszített. Madárfejes végének alsó oldalán 1,5 cm hosszú, visszahajló nyúlvány a tű beakasztására. A másik végétől 2,5 cm-re az alsó felén vasrugó korrodálódott maradványai (átm. kb.: 1,2 cm, sz. kb.: 2,2 cm). A rugónál kis lyuk a fibulatesten (VIII. t. 7a-b.). A fibula alsó felén textíliamaradványok. 2. sir (21. kép, XI. t. 3.). Bolygatatlan, nő. Sírmélység: 111,97-112,01 m. A sírgödör 76 x 205 cm, lekerekített sarkú. Kőpakolású, Ny-i, É-i és D-i oldalán különböző méretű kövek és téglák (112,19-112,42 m.). Ny-K tájolású, nyújtott váz, jó megtartású. A bal kar nyújtott, a jobb behajlítva, kéz a medencében. Vázh.: 152 cm. Melléklet nélküli. 3. sót (22. kép, XI. t. 4.). Bolygatatlan, nő. A III. szelvény Ny-i felében talált árokba lett ásva. Nem éri el annak alját (sírm.: 111,89-111,97 m), így sírfolt sem figyelhető meg. Vázh.: 142 cm. K—Ny tájolású (!), nyújtott váz, jó megtartású. Jobb kar nyújtott, bal kar derékszögben behajlítva, keze 145