A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Müller Róbert: A Keszthely-fenékpusztai erőd északi kapujának feltárása 1971-ben

16. kép. 7—8. árok. Az 5. járószint és a torony közepébe állított cölöp metszete. Abb. 16. Graben 7-8. Schnitt des 5. Fussbodenniveaus und des Pfahles in der Mitte des Turmes. betöltve. A 2a obj. K-i fala mentén talált két cölöplyuk nem a beásáshoz, hanem a 2. járószinthez tartozott. A lyukakat barna szűz talajjal tömték be. Az 1. és 2. obj. egyidejű használata mellett szól, hogy összetartozó kerámiatöredékeket találtunk bennük. A feltöltési rétegek azonban különböznek. Az 1. obj.-ban középen kb. 111,20, a széleken 111,45-111,50 m magasságig eró'sen hamus és fekete, ill. vörös színű faszenes paticsos rétegek váltották egymást (akárcsak a horreum közelében 1971-ben feltárt, ugyancsak az V. század közepi pusztulás után betemetett kútban). A 2. obj. alját 110,48 m magasságig hamuval temették be. Felette egy 20 cm vastag barna, agyagos réteg következett. Ezután a 2a obj.-ot is kitöltve középen 111,83 m magasságig, a széleken pedig kb. 112,20 m magasságig egységes, sötétszürke, faszénnel és szenült gabonával vegyes égett földet találtunk. Felszíne, amelyre kissé ráhúzódik a 4. járószint alapozásának anyaga, keményebb, talán döngölt is. A 2. és 2a obj. felett tehát a 4. járószint használata idején is volt egy sekélyebb gödör (2b obj.). Ugyanez a helyzet az 1. obj.mal is. A hamus paticsos rétegek felett 22-40 cm vastagságban a 4. járószint alapozásához használt agyag-tapasztástörmeléket találtuk. A 4. járószint csak egy szakaszon húzódott az 1. obj. fölé. Ezek a sekélyebb gödrök megmagyarázhatók a vermekbe töltött föld összetömörödésével is. A sülylyedés során széttöredezett a 4. járószint anyaga, és ezért hiányzik a mélyedésekből. 4. járószint (15. kép) A 3. járószint pusztulása után 5-30 cm vastagon agyagtapasztástörmelékből álló réteget terítettek szét a toronybelsőben (ezt a réteget a 3. árokban is megtaláltuk). Az alapozásra egy világosabb barna agyagtapasztás került 1-2 cm vastagon. Kivételt képez egy 50-60 cm széles, erősen löszös anyagú sárga sáv, amely a járószint szélén, a toronyfal ívelődését követve helyezkedik el. A felszín egyenetlen, a toronyközép és É felé lejt. Magassága: 112,26-112,59 m. A toronyfal közelében, ahhoz igazodva egy kb. 25 cm széles sávban erősebb a lejtés, a szintkülönbség 11-17 cm. A járószint eléggé töredezett, így cölöp- vagy cöveklyukakat nem találtunk. Kivételt képez egy sekély lyuk a 8. árokban (alja: 112,22 m). A többi lyuk állati bolygatásnak bizonyult. A járószint az 5. járószint egyik beásásán kívül az 1. és a 2. obj. felett is hiányzott. Mint írtuk, itt a 4. periódusban is gödrök voltak, amelyek oldalán hiányzik az agyagtapasztás. A töltelékföld összetömörödéséből keletkezett gödör az 1. obj. felett annak középtengelyétől kissé K-re, megközelítően kör alakú (la obj. átm.: 1,4-1,6 m, alja: 111,77 m). A 2-2a obj. feletti gödör ugyancsak teknős aljú, de oválisabb alakú (2b obj. átm.: kb. 1,5-1,8 m, alja: 111,83 m). A gödrökben talált föld erősen köves, azonos az 5. járószint alatti feltöltés anyagával, a gödröket tehát a 4. járószint pusztulása után temették be. 5. járószint 16. kép A 4. járószint felett 15-30 cm vastag épülettörmelékes réteget találtunk. Helyenként sok benne a tegula- és imbrextöredék. Mégsem tarthatjuk a kaputorony 4. járószintje felett talált törmelékréteghez hasonlóan a beszakadt tetőzet maradványainak. Legalábbis nem az egészet. Egyes szakaszokon ugyanis teljesen hiányzik a tegula és az imbrex és csak köves a réteg. Inkább a torony közepén figyeltük meg ezt, és az la, 2b gödröt is elsősorban kővel töltötték be. A tegula és az imbrex sem tisztán, hanem téglával vegyesen fordul elő. Úgy véljük, hogy itt inkább az erődből a toronyba hordott épülettörmeléket találtunk. Az alapozásra vékony agyagtapasztás került, amelyen foltokban átégés figyelhető meg. A járószintet borító faszén és hamu a torony újabb leégésének bizonyítéka. Az agyag járófelület nem az egész toronybelsőt borította. A 7. árok K-i végétől 2,10-3,80 m hosszan figyelhető meg (a 8. árokban a felszín lejtése miatt csak a D-i részen maradt meg foltokban ez a járószint). A torony fala mentén 1,70-1,80 m széles sávban habarcsos padlót találtunk. Ez a járófelület azonos a 6. járószint padlójával, felette már csak pusztulási és bolyga143