A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Petánovics Katalin: Dr. Vajkai Aurél 75 éves

Dr. Vajkai Aurél 75 éves PETÁNOVICS KATALIN Öt éve már, hogy Gunda Béla szép megemlékezésében áttekintette a 70 éves Vajkai Aurél életútját, tevékenységét, és méltatta rendkívül gazdag munkásságát. l Minden öt év egy-egy mérföldkő, ahonnét érdemes visszapillantanunk. Különösen jelentőssé válnak ezek a periódusok,- ha a hetvenedik év után sorakoznak. Ilyenkor nemcsak az ünnepelt, jelen esetben a 75 éves Vajkai Aurél, hanem mindnyájan — barátai, pályatársai, örökébe lépők — megállunk ennél a mérföldkőnél, és szeretettel köszöntjük születésnapján, jó egészséget, és számos, alkotóerőben gazdag évet kívánunk Neki! Mielőtt a Róla szóló íráshoz kezdtem volna, elutaztam téli lakhelyére, Balatonalmádiba. Cserszegi kis házát ismerem, egy-két alkalommal vendégeskedtem a szőlővel, gyümölcsfákkal keretezett barátságos hajlékban, ahol a falak — akárcsak Almádiban — telis tele vannak barátoktól kapott festményekkel, és Vajkai Aurél felvételeivel. A vendégkönyv pedig sok kedves és sok híres ember bejegyzését őrzi itt is, ott is. Cserszegen tavasztól őszig tartózkodik. Napfény, zöld környezet, és a távolból odakéklő Balaton látványa megnyugvást, igazi pihenést kínál. Akartam látni az almádi lakást, ahonnét 1950-től 1965-ig, nyugdíjazásáig, nap mint nap Veszprémbe utazott, és ahol azóta is fáradhatatlanul dolgozik. Közvetlen környezete mindig elárul valamit az emberről, és én kíváncsi voltam erre, mert köszöntő soraim elsősorban nem a művek elemzéséről, hanem az alkotóról szólnak. Az első emeleti lakás egyik szobája valóságos kis múzeum: balatonfelvidéki faragott székek, öreg szobrok, kerámiák, és mindenütt könyvek, jegyzetek, dossziék, albumok, gazdag életének bizonyítékai. A könyvespolc egy teljes sorát művei teszik ki: néprajzi, zenei, művészeti és egyéb írásai. Egy egész napon át beszélgettünk, és az emlékek megelevenedésével lassan kibontakozott Vajkai Aurél életútjának több mozzanata: azok, amelyeket fontosnak tartott munkája, s egyéni élete szempontjából. Mint fiatal orvos, megismerkedett Palotay Gertrúddal, aki oly sokat és oly színesen beszélt neki a paraszti kultúráról, hogy sikerült fölkeltenie benne a nép1. ábra. Dr. Vajkai Aurél (Fotó: Durszt László). Abb. 1. Dr. Aurél Vajkai. rajz iránti érdeklődést Könyveket adott, hogy tájékozódjék, és végül bemutatta őt Györffy Istvánnak, Bátky Zsigmondnak és Viski Károlynak. A találkozások és beszélgetések hatására otthagyta szépen induló orvosi pályáját, és új élethivatást választott: néprajzos lett. 1937-ben Veszprémben, 1939-ben Keszthelyen dolgozik. Itt épp vakolják a frissen épült Balatoni Múzeum épületét, de Ő az ezzel járó gondok mellett sem mellőzi néprajzi vizsgálódásait. Sorra születnek a környékről szóló tanulmányai, amelyek ma is alapvető jelentőségűek. (Adatok a Bakony gyűjtögető és vadfogó életmódjához, 1938, A népi szőlőművelés és bortermelés Veszprém megye déli részében, 1938, Az ősi javasember, 1938, Egy bakonyi magyar falu paraszt állatorvosai, 1938, Adatok a népi orvosláshoz a Bakony és Balaton vidékén, 1939, Cserszegtomaj (Egy hegyközség élete), 1939, Veszprém megye népi építkezése, 1940, Gyűjtögető gazdálkodás Cserszegtomajon, 1941 stb.). Munkája elszólítja a megyéből. 1941-ben a Néprajzi Múzeumban, 1942-ben az Erdélyi Tudományos Intézetben dolgozik, 1942-45-ig a Magyarságtudományi Intézet tanára. 1946^48 között a budapesti egyetem néprajzi tanszékén helyettes tanár. 11