A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Nováki Gyula: Őskori és középkori földvárak a bakonyi Cuha-völgyében

54. Kesellohegy III. Középkori edénytöredékek profiljai (1. az 52. képet). Abb. 54. Kesellő-Berg III. Profile von Geschirrscherben aus dem Mittelalter (siehe Abb. 52). 55. Kesellohegy III. Ezüst gyűrű a XIII-XIV. századból. Abb. 55. Kesellő-Berg III. Silberner Ring aus dem 13.-14. Jh. ga 60, vastagsága 80-90 cm, közvetlenül a sziklás talajra építették. A fal felszín fölé emelkedő részére semmi adatot sem kaptunk. Az árok alja egyenes, a kemény sziklába vájták bele, szélessége 4,00, a mai felszínhez mért mélysége 1,50 m. Az árok DNy-i végében mély gödör van, valószínűleg karsztos eredetű beszakadás. A belső vár területének DK-i felét majdnem teljesen feltártuk. Középen gödör bontakozott ki, megközelítően kerek alaprajzú, átmérője 2,00, mélysége 0,95 m. ÉNy-i oldalához három lépcsőfok csatlakozott, a természetes sziklába elnagyolva belevágva. A vár D-i szélén kétszer derékszögben megtörő fal kis részlete került elő, de csak kötőanyag nélkül egymásra rakott 2—3 sor kőből állt. A többi feltárt részen 20—30 cm után már az érintetlen sima szikla következett, ebben a vékony földrétegben pedig semmi sem volt megfigyelhető. A belső vár Ny-i sarkában a felszínen egy nagyobb, újkori bolygatás gödre látszik. A fel nem tárt terület többi részén is több újkori beásás nyoma állapítható meg. A belső vár feltárt részeiből viszonylag sok lelet került elő. Edénytöredék mindenhol volt, középen 116 56. Kesellohegy III. A középkori vár vízgyűjtője a Csörgőpatak medrében. Abb. 56. Kesellő-Berg III. Zisterne der mittelalterlichen Feste im Bett des Csörgő-Baches. nyílhegyek, az árokban pedig pecsétgyűrű, vaskulcs, sarkantyú, és ugyancsak nyílhegyek voltak még (52— 55. kép). Sem kő, sem faépítménynek nem találtuk nyomát, aminek elsősorban a rendkívül vékony földréteg lehet az oka. A középen előkerült gödör pincehelyiség lehetett a teljesen elpusztult épület alatt. Az épületek nyomtalan eltűnésének Miháldy István ásatása is oka lehetett, aki „hosszabb ásatást" és „egy nagy kőhalmaz legurítgatását" említi. A vár területe annyira kicsi, hogy a maradványok ily módon történt eltüntetése elképzelhető. Az elővár DK-i részében kettő, az ÉNy-i részében egy kutatóárkot ástunk. 15—20 cm után itt is az érintetlen sima szikla következett. Épületnek nem találtuk nyomát, egyetlen régészeti leletet sem találtunk. Két gödör látszik a felszínen, ezek közül a Ny-ra eső újkori bolygatásból származik, a másik természetes, karsztos beszakadásnak látszik. Az elővár ÉK-i széle alatt természetes sziklaeresz van, kis árokkal ezt is megvizsgáltuk, belső magassága mindössze 60—70 cm-nek bizonyult. A legkülső ároktól 60 m-re, a hegynyúlvány kiszélesedő részén 22 m hosszú, 3—4 m széles árok húzó-