Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)
DR. RÉZBÁNYAI LÁSZLÓ: Kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok az Északi-Bakony nagylepkefaunáján II.
' / / Ac l L • ' fi L Fr Ac FV Tu / A.^ . ^ . Ac « L 9. térkép: Zirci arborétumrcszlet növényzetének vázlata Karte 9: Skizze der herrschenden Vegetation des Zircer Arboretums Jelmagyarázat a 9. térképhez: A a Alnus sp. Ab Abies veitschii Ac Acer-fajok Ac Aesculus-fajok B Betula pendula, pubescens El Eleagnus angustifolia Ex ex exotikus növények Fa Fagus silvatica, rubra Fr Fraxinus excelsior Gy gyümölcsfák L Larix decidua M Liriodendron tulipifera Pe Picea excelsa Pn Pinus nigra PI Platanus sp. Po Populus canadensis, italica, alba Q Quercus robur Ro Robinia pseudoacacia S s Salix cinerea, alba var. tristis T Tilia fajok U Ulmus sp. A térképen nem jelölt cserjék pl: Corylus-, Cornus-, Crataegus-, Cotinus-, Evonymus-, Rosa-, Rubus-, Spirea-, Syringa-fajok. Messzebb található kevés Carpinus betulus és Pinus silvestris is. kerti vetemény ti \i rét, tisztás vízfolyás gyalogút I I I— kerítés A A tómeder fala 3 K fénycsapda MUllllllí i épület lllllllllllll l zsilip létesítették, de külföldi különlegességeket csak 1782-ben kezdtek ültetni, majd 1809-ben alakították ki ma is híres hársfasorát, a hajdani győr-veszprémi római kori út kőmaradványai felett. Jelenleg szépen gondozott országos természetvédelmi terület, évente sok látogatóval. Az arborétum és a fénycsapda környékének növényzete (9. , térkép), eddigi csapdahelyeimtől erősen eltérő képet mutat. Az erdőállomány zöme egy természetes bakonyi szurdokerdőhöz hasonló növénytársulás maradványa, fő alkotói Acer, Titia fajok és Fraxinus excelsior. Érdekes módon néhány szál kivételével hiányzanak középhegységeink legjellegzetesebb fái, a Fagus silvatica, Carpinus betulus és főleg a Quercus fajok, hajdan azonban valószínűleg ezek is nagyobb számban lehettek képviselve, amit egyes lepkefajok megjelenése is bizonyít. A sok és változatos, nagyrészt ültetett egyéb fafajok és fajták közül gyakoribbak a különféle fenyők (főleg lue- és vörösfenyő), nyár, fűz, éger, nyír, vadgesztenye, és az arborétumot környező kertekben a gyümölcsfák. A fák között dús aljnövényzet és néhol kiterjedt gyepes tisztásokat is találhatunk a hangulatos sétautak mentén. Nedvességkedvelő növényzet elsősorban a sok, részben időszakos, kis vízfolyás környékén nő, mert a festői kis tó mesterséges duzzasztással keletkezett és gondozott, így partján nem tud kialakulni természetes növényzeti successio. Zirc körül jelentős területeket borít mezőgazdasági, szántóföldi növényzet, de a fénycsapda közvetlen közelében csak virágos- és konyhakertek voltak. A 3 évi gyűjtés ezúttal sajnos nem volt teljesen folyamatos, a csapda 1969- és 1971-ben működött 100 W-os normál, opálégővel, 1972-ben pedig 80 W-os higanygőz égővel (Hg), és fénye elsősorban a kis tó környékét világította be. Mivel az arborétum növényállománya, mint egy „óceáni sziget" emelkedik ki az ember által kialakított kultúrtájból, nagylepkefaunája az eddig megismerteknek egy kissé elszegényedett változatát mutatja. A csapda itt csak 461 éjszakai nagylepkefajt fogott a 3 év alatt, közülük azonban 24 faj az eddigi 167
