Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

DR. RÉZBÁNYAI LÁSZLÓ: Kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok az Északi-Bakony nagylepkefaunáján II.

VIII. c táblázat Az egyes nagylepkeaszpektusok jellemző fajai (1971. Hg) SorFajnév III IV V VI VII VIII IX X XI szám Fajnév 23 123 123 123 123 123 123 123 123 1. O. incerta O. gothica B. stratarius O. cruda X« 00 XX ••0 OOx XX X X 5. C. rubricosa X. conspicillaris Diaphora mendica M. pisi S. menthastri XXX X 0 0 00 XX X X 10. S. cinerea X. spadicearia S. clathrata P. chrysitis S. exclamationis XX XX XX X X 0x0 X 0 15. A. c-nigrum E. imbecilla O. strigilis O. latruncula R. sericealis x xOx XXX XXX X X 00 Ox 20. H. alsines M. pallens E. lurideola Ph. fuliginosa E. candidula X XX X X Ox 0 X 0 X 25. D. cultraria S. segetum H. ambjgua Th. decimalis Th. cespitis X X X X xO X 30. A. humilis A. lit ura C. aurago A. caecimacula X 0 X Oxx X 35. D. caeruleocephala Oxx 35. C. pennaria xOO 00 P. plumigera xOO 00 Poec. populi XX E. defoliaria xO O. brumata 00 Jelmagyarázat: 1 a hónap első de kádja 2 a hónap második dekádja 3 a hónap harmadik dekádja • abszolút domináns faj (50% felett) 0 domináns és szubdomináns fajok X jelentősebb részesedésű fajok Mythimna unipuncta Haw. vándorfaj, trópusi—szubtrópusi területeken veszedelmes gabona- és cukornád-kártevő az egész év folyamán, több nemzedékben. Dél-Európában az utóbbi időben terjedőben van, de Közép-Európából csak egyes példányai ismeretesek. Két 9 került elő Somhegy pusztán, remélhetőleg csak alkalmi vándorként. 1971. IX. 29-én és XI. 13-án. A hitelesség kedvéért szükségesnek tartom itt megemlíteni, hogy csak utólag került ismét kezembe Kovács Lajosnak egy 1970-ben hozzám intézett levele, melyben tudomásomra hozza az unipunctata 1 példányának előkerülését fénycsapda anyagból (Gerla, 1970. XJ. 1.). Bár ez adat nyilvánosságra eddig még nem került, a továbbiakban ezt kell az első hiteles hazai példánynak tekintenünk. Az A brostola agnorista Dufay az Alpok deli völgyeiből leírt faj, biztosan megkülönböztetni fajtársaitól (trigemina, asclepiadis) morfológiai bélyegek alapján csak a teljesen tiszta és jól feszített példányoknál lehetséges, de ivarszerve alapján jól felismerhető (Rézbányai, 1973). Som-hegyen 1971. VIII. 11-én repült a csapdába 1 d példánya, még korábbi dátummal találtam később 1 d-et a rák-tanyai anyagban (1971. VIII. 3.), de fogtam több d illetve 9 példányt a Som-hegy tetején (650 m) és a som-hegyi Plötz-oldalban (550 m) - 1971. VII. 17., 20., 1974. VIII. 3., 5. Ez mutatja, hogy valószínűleg főleg erdős középhegységeinkben máshol is foghatták már, de eddig nem ismerte fel senki Miután ismert a Balkánról is (magam is fogtam 1 9 példányt 1963. VIII. 3-án Herkulesfürdőn), várható volt, hogy a köztes területről is előkerül. Második eddig ismert hazai példánya került elő Somhegyen az Eupithecia trisignaria H. Sch. erdei törpearaszoló fajnak (1 9, VII. 26.). Első példányát a Kőszegi-hegységben fogtam (Rézbányai, 1975). Hazánkból csak néhány éve ismert törpearaszoló az E. lariciata Frr. (Rézbányai, 1975, Vojnits, 1966, 1967). Kutatásaim során az Északi-Bakony ültetett vörösfenyves erdőszélein, mint adventiv elem már sokfelé előkerült, Som-hegyen 1971. V. 27-én fogta a csapda 1 9 példányát, amely a nem messze található elszórt vörösfen yőcsemetéken fejlődhetett. Az E. tenuiata Hbn. szibériai faunaelem, ritkább fajunk, bár középhegységeinkben a Salix caprea-s vidékeken valószínűleg sokfelé fogható (1971. VIII. 22. 9). 149