Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

GERGELYFFY ANDRÁS: A várpalotai vár építési korszakai III.

Fedé! nyitott fedélszék vonóvaaakka! és vaab»ton koszorúvá; 5. ábra. A délkeleti torony V. emeleti alaprajza. f . . , . ~ tóm Abb. 5. Grundriß der 5. Etage im südöstlichen Turm. 7. ábia. A délnyugati torony V. emeleti alaprajza. Abb. 7. Grundriß der 5. Etage im südwestlichen Turm. 6. ábra. A délnyugati torony IV. emeleti alaprajza. Abb. 6. Grundriß der 4. Etage im südwestlichen Turm. telménye őket is arra a döntésre késztette, mint Újlakit, hogy várrá építsék ki udvarházukat. Pámer Nóra ásatása elválasztotta egymástól a két korszak, az udvarház és a vár maradványait.

1

4 Az 1445-ös országgyűlés nyilvánvalóan azért tett kivételt Újlaki palotai várához hasonlóan Kisnána várával is, mert szerepet szánt neki a Habsburg udvar által kinevezett felvidéki kapitány, Giskra támadásainak visszaverésében. Valóban, Kompolti János több ízben is fölvette a harcot Giskrával, és 1451-ben ott is esett el, Hunyadi János seregében, a Losoncnál vívott ütközetben.

1

5 A Bebek család két vára, amely a kivételezettek között van, ugyancsak ezen az ütköző sávon épült. Az egyik, a borsodmegyei Sajóvámos,

16 a liga területe, míg a másik, a gömöri Pelsőc,

17 Giskráé. Az 1445-ös ideiglenes uniós kormányba Bebek Imrét is beválasztották. 1

8 Nem csoda tehát, hogy ennek a Bebek családnak éppen ezen a területen épült két új várával a rákosi országgyűlés kivételt tett. Ez után a kis kitekintés után térjünk vissza palotai várunkhoz, és vegyük szemügyre benne azt, ami várrá teszi, pontosabban azzá tette 1445-ben, amikoris, ebben a minőségben, csak kivételesen kerülhette el, hogy lerombolják.

1

9 Ez a négyszöges alaprajzú belsőtornyos vár a XIV. századi udvarház épületegyüttesének nagymérvű felhasználásával épült meg. Az udvarház egyes épületeiből, illetve azoknak az új alaprajzi rendszerbe bevonható részeiből épületszárnyak lettek. 105