Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
GERGELYFFY ANDRÁS: A várpalotai vár építési korszakai III.
Im —t / r \ 8. ábra. Az északkeleti torony II. emeleti déli ajtónyílásának a másodlagos befalazásából kibontott kövei. Abb. 8. Steine aus der sekundären Einmauerung der südlichen Türöffnung in der 2. Etage des nordöstlichen Turms. Kivétel az új bejárati oldal, a déli, mert itt a vár négyszögkontúiját az előzményektől függetlenül húzták meg, és ide — úgy látszik — épületszárny sem került. Azokat az XIV. századi épületrészeket azután, amelyek ebből az alaprajzi kontúrból ^kilógtak', elbontották, így a palota ma ismert részének déli folytatását, amelynek bevonása az új alaprajzba — úgy látszik — előnytelenül megnövelte volna a várnégyszög déli kiterjedését, kívül került az új kontúron a kápolnaszentély és a szomszédos kis kápolna (,sekrestye') keleti fele is, valamint a XIV. századi kaputorony, minthogy az új bejáratot ehelyett a déli oldal középtengelyében alakították ki. Az udvarház épületei egyes pontokon megcsonkultak. Az újonnan kitűzött várnégyszög azonban ettől eltekintve messzemenően alkalmazkodott az alaprajzi adottságokhoz. így a keleti oldalon — a XIV. századi palota- és kápolnaszárny kelet-nyugati irányú alaprajzi eltolódása miatt — egyenes vonal -lm -( 9. ábra. A nyugati szárny középoszlopos termét megosztó falban feltárt ajtónyílás. Abb. 9. Die Türöffnung in der Mauer, die den Saal mit mittleren Säulen im westlichen Flügel teilte. helyett — jelentős derékszöges törésekkel alakították ki az új kontúrt. Az így körülhatárolt és a lehetőségekhez képest szabályos négyszögű területet öles várfallal vették körül. Ennek nyomvonala északon, keleten és nyugaton a XIV. századi épületek külső oldalán fut, ezeknek szorosan nekiépítve. Kivétel a kápolnaszárny tömegéből kiálló szentély és ,sekrestye'. Ezek esetében a hajónak a diadalívet magában foglaló keleti falához, illetve a »sekrestye' belső falához épült az új várfal. Míg azonban a ,sekrestye' esetében ez a helyiség teljes megszüntetését jelentette (nyugati felét tömören befalazták, keleti felét a külső, a belsőnél lényegesen magasabb, terepszintig elbontották), a szentélynél találtak rá megoldást, hogy nyitva hagyják. Itt említjük meg, hogy a palotai vár Boldogságos Szűz Mária kápolnáját az évszázad folyamán, így 1495-ben még említik. 2 0 Némi változást azért természetesen szenvedett a kápolna is, de ez csekély volt: a déli hajófal keleti szakaszán nyíló ablakát nyitva tartották ugyan, az új várfalban folytatták káváit, kőkeretét 106
