Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
HAJNÓCZI GÁBOR: Adalékok a zirci apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének történetéhez a XVIII. század végén
fő- és mellékoltárok, valamint a szószék aranyozásának költségeit is. 7 3 Még ugyanebben az évben (1759) 6000 forintos alapítványt tett három örökmécsesre. 7 4 Ezenkívül két alkalommal 8-8000 forintot ajándékozott az apátságnak. Padányi Bíró Márton püspökkel szembeni ellentétei miatt 1763-ban lemondott kanonoki hivataláról és Zircre költözött, ahol a ciszterciek konfráterükké fogadták. Ez alkalomból, eltartása fejében borait, használati tárgyait 1766-ban hantai szőlőjét ajánlotta fel a konventnek, és még ez év július 1-én aláírta végrendeletét. 7 5 Az év végén halt meg Zircen, és végakarata szerint az apátsági templomban temették el. A művészetkedvelő férfi egyes nézetek szerint maga is gyakorló építész volt. Bőkezű adományai döntően elősegítették a zirci templombelső nagyvonalú, gazdag kialakítását. Mint említettük, a templombelső művészi szempontból legmagasabb rendű értéke a fából készült hatalmas oltár. Magát az oltárépítményt a helyszínen készítették és állították fel pápai mesterek. A szobrokat Pápán készítette az ismeretlen fafaragó mester. 76 Az oltár többszintes architektúráját nagyszabású barokk kiképzés teszi gazdaggá. Alsó szintje a tulajdonképpeni oltár. A tabernákulum a hátraugratott középtengelyben foglal helyet, amelyet két oldalról a kompozit oszlopok bázisai hangsúlyoznak. A második szint középtengelyében a Mária mennybemenetelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép áll, amelyet két oldalról sima törzsű kompozit oszlopok kereteznek. Két oldalt további kompozit oszlopok és az előreugró párkány fülkéket alkotnak, amelyekbe szobrokat helyeztek. A harmadik szint domborodó párkánya közepén megtörik, és az innen kiinduló voluták keretet alkotnak a hátsó ablaknyílás körül. A főtengely csúcsán kör alakú emblémában Krisztus-monogram magasodik. A főoltárkép 1754-ben készült. 7 7 Maulbertsch korai művei közül való mozgalmas kompozíciót szinte elleplezi a gazdagon váltakozó fényárnyék ellentét. Gazdag a főoltár szobrászati díszítése is. Az építmény középső szintjén, az oltár két oldalán, a rend két szentjének, St. Benedeknek és St. Bernátnak a szobrai állnak. Az oszlopok és a párkány alkotta fülkékben Ker. Sz. János és Sz. József, majd az oltár építészeti „terén" kívül, Sz. Péter és Sz. Pál szobrai láthatók. A harmadik szint középtengelyében, az ablaknyílás felett, Sz. Mihály arkangyal zászlós alakja lebeg, míg a párkányok felett másik két arkangyal szobra, Gábrielé és Rafaelé, teszi teljessé a változatos művészi együttest. A mellékoltárok építészeti és szobrászati megoldása a főoltár hagyományait követi. Az oltárképek között figyelmünket a Sz. Kereszt oltáron látható Mária Magdolnát ábrázoló kép vonja magára. A kisméretű festmény Maulbertsch munkája A templom berendezésének értékes tartozéka a szószék. Feljárata a hajóból nyílik, így a mellvéd nem fut faltól falig. A mellvéd domborművű lapokkal díszített és az a díszítés végigfut a feljárón is. A mellvédpárkányon három szobor ül, a Hit, Remény és Szeretet allegorikus figurái. Ennek a résznek a motívumait tükrözi vissza a felső rész, a hangvető, amelynek díszítésében a kagylómotívum a domináns. Végül szólnunk kell a templom berendezései között az orgona művészien faragott tokjáról, amelyen Dávid király szobra és kis angyalok alakjai fejezik be az apátsági templom szobrászati díszeinek sorát. Ehhez kapcsolódik a gazdag fantáziával kialakított kórusrács, amely szintén fafaragás. A falfestmények sorában elsőként Wagenmeister József mennyezetfreskóiról kell szólnunk. Tematikailag az oltárkép gondolatának továbbfejlesztői. Mária mennybemenetelének témáját az első kép Mária mennybeérkezésével folytatja A második kép Sz. Bernátot mutatja be, amint hódol a felhőkön trónoló Madonnának. Itt teremtődik meg a kapcsolat a főoltárképen megjelenő Mária és a ciszterci rend között. A hajó első képén Sz. Benedek és Sz. Bernát hódol Mária és a gyermek Jézus előtt, majd a második képen, az előzőhöz hasonló architektonikus keretben, Mária átnyújtja Sz. Bernátnak a fehér szerzetesi ruhát. A hajó harmadik mennyezetképén a ciszterci rend tevékenységének, - istentisztelet, tanítás, földművelés - allegorikus ábrázolása látható. Az utolsó boltszakaszon, a kórus felett, az egyházi zene védőszentjének, Sz. Cecíliának képe ékeskedik. Az értékes felszerelési tárgyak között említenünk kell egy barokk szentségmutatót, amely Dubniczay ajándéka Levéltári adataink vannak azonban arra nézve is, hogy az apátság egy Kremser Johann nevű ötvösmesterrel dolgoztatott, aki egy öröklámpát és egy kelyhet készített. 7 8 A templom művészeti együttesének e vázlatszerű ismertetése után nézzük meg a templomon kívüli műemlékeket. Előre kell bocsátanunk, hogy a ciszterciek nem voltak műgyűjtők a szó szoros értelmében, azaz nem gyarapították műgyűjteményüket a könyvtárhoz hasonló programszerű folytonossággal. A XVIII. században egyébként sem volt az apátság abban a helyzetben, hogy műgyűjtő tevékenységet folytathasson. Mint láttuk, a legnagyobb erőfeszítéseket a templom felépítése és berendezése igényelte. Magát a templomot is a bőséges adományok segítségével tudták ilyen módon berendezni. A XIX. század elején önállóvá lett Zircnek újabb nehézséggel, a hatalmas váltságdíj kiegyenlítésével kellett szembenéznie. Lényegében a XIX század közepénél előbb az apátság nem gondolhatott értékes műtárgyak beszerzésére. Mindaz, amivel az apátság ez ideig gyarapodott, hagyományozás, vagy adomány útján jutott a műgyűjteménybe. Mint láttuk, a templomra nézve ez a megállapítás fennáll, de érvényes a gyűjtemény egyéb területeire is. 2. Festmények, grafikák és szobrok a gyűjteményben A képek tárgyalását az apátokat ábrázoló olajfestményekkel kell kezdenünk. Megvolt minden apát arcmása, így Ackermann Tóbiás, Braun Zisgmond, Calert Henrik, Dréta Antal apátok portréi, és folytathatnánk 200
