Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
SZÍJ REZSŐ: A pápai főiskolai könyvtár és gyűjteményei
évi összesítés, kik, és mit ajándékoztak a könyvtárnak: A Magyar Tudományos Akadémia Balogh Jenő főgondnok közvetítésével megküldte összes kiadványát. A már említett Antal Géza püspök végrendeletében mintegy 5000 kötetes könyvtárát, Tillinghast R. C. New-Yorkból, Vanyó Tihamér főiskolai tanár Pannonhalmáról küldött könyveket. Labancz László lelkész két kéziratot, Csekeő Nándor ny. jegyző régi pápai kéziratos stúdiumokat, Juhász Imre ny. tanítóképzőintézeti tanár 260 db háborús emléket, Varga Zsigmond egyet, tanár (Debrecen) a debreceni kollégium nagy könyvtáráról készült díszművet, Horváth Lajos ny. alispán pápai vonatkozású nyomtatványokat és okmányokat, Konkoly-Thege Miklós Nagytagyosról 600 kötet könyvet, Weltiné asszony Bázelből értékes teológiai műveket és folyóiratokat, Síeiner Sándor spanyol munkákat ajándékozott a könyvtárnak. 1 6 Az adományozók között — mint láttuk - hazai és külföldi egyaránt található volt. így folyt ez egészen a 2. világháborúig, és ha utána meg is ritkultak az adományozások, még így is jelentős az adományként érkező könyvek mennyisége. Ezek közül csak kettőt említünk: Thury Zsigmondné Tormássy Jolán kaposvári lakos 1948. július 12-én, teljesítve tragikus körülmények között elhunyt férje akaratát, több mint 400 értékes könyvet adományozott a könyvtárnak, főleg 16-17. századbeli munkákat. 1 7 A későbbi években, 1968-ban bekerült a könyvtárba a veszprémi egyházmegye könyvtára és levéltára is, több mint 1000 kötettel. Az első nagyobb szabású rendezést - amivel már Mándi Márton István is kezdett foglalkozni - Tóth Ferenc professzorsága alatt hajtották végre, ezt azonban évtizedekig nem követte folytatás. Az első szakszerűnek mondható rendezés Rózsa István segédtanár nevéhez fűződik, aki 5864 művet rendezett 9360 kötetben, s 11 csoportban (szakban), anélkül azonban, hogy katalógust is készített volna. 18 A 1. csoportba tartoztak a hungaricák és a térképek (13 kötet és 219 lap). 1 9 A rendezés nyomán a duplumokból, annak ellenére, hogy közben a könyvtár másodpéldányaiból az abszolutizmus alatt a gimnázium könyvtárát állították föl, még mindig fennmaradt 3000 darab, köztük sok értékes mű, sőt 158 kötetnyi Hungarica is. Ezekről olyan határozatot hozott a főiskolai tanács, hogy azokat nem adja el, hanem részesíti belőlük a csurgói és a losonci gimnáziumot, ami meg is történt. A Bach-korszak alatt a Főiskolai Könyvtár másodpéldányaiból állították föl a gimnáziumi könyvtárat, amelyre az iskolát a bécsi kormányzat kötelezte. 1857-ben a kollégium új épületébe való átköltözéssel kapcsolatos átrendezés során a Petőfi utcai Ó-Kollégiumban a könyvek egy részét ömlesztve tárolták. Nem csoda, ha kikezdték az egerek, a molyok, kárt tett bennük a nedvesség, de mintegy 700 db tűrhető, vagy éppen hibátlan állapotban került a könyvtár rendezett állományába. A válogatást főleg Tóth Dániel, részben Mokos Gyula, majd Borsos István tanár végezte el. A szakszerű rendezésben Tóth Dánielnek azok a visszamaradó (remanens) diákok segítettek, akik csekély díjazás ellenében a nyári szünidőt is a kollégiumban tölthették. Segítségükkel Tóth Dánielnek az állomány kétharmadát 1877—1897-ig sikerült rendeznie. Előrehaladott korára és betegségére tekintettel 1897 tavaszán a könyvtárosságról lemondott. Utóda az a Borsos István lett, aki aztán a munkát nemcsak folytatta, hanem a könyvtár rendezésével párhuzamosan a könyvtár és az éremtár katalógusait is elkészítette, és ezzel a könyvtárat kutatási szempontból országos színvonalra emelte. 2 0 Borsos István könyvtári katalógusai, két kötetben, szakok szerint és betűrendes címjegyzékkel nyomtatásban is megjelentek. A szerző a régi magyar nyomtatványokat 1711-ig külön fejezetben dolgozta fel. A II. kötetben külön tárgyalta az aprónyomtatványokat, aló lapnál nem nagyobb terjedelműeket, az alkalmi- és gyászbeszédeket, továbbá az akadémiai értekezéseket. Kiderül a II. kötetből, hogy 1900-tól 1911 végéig 5082 művel, azaz 12269 kötettel gyarapodott a könyvtár. Évi átlagban 462 művel nőtt az állomány. 2 1 Abban az időben a vidéki könyvtárak között csak az egri érseki és a győri papnevelde könyvtára rendelkezett nyomtatott katalógussal. Borsos István a Magyar Nemzeti Múzeum (Széchenyi Könyvtár) katalogizálási rendszerét vette alapul és 32 szakba osztotta a könyvtár állományát. A könyveket is szakok szerint raktározta. Abban az időben ez jelentette a korszínvonalat. Borsos gyakorlati éveit a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárában töltötte. Pulszky Ferenc igazgató ajánlotta neki, hogy maradjon nála, átveszi őt, de Borsos nem fogadta el az ajánlatot, szíve és munkavágya Pápára húzta. 1897-ben vette át a könyvtár vezetését. Az ő „kezelése alatt" egyike lett hazánk legrendezettebb könyvtárainak, és anyaga „mind a számot, mind a belső értéket tekintve nagy arányban növekedett" — írta róla Pongrácz József. 2 2 A könyvtári katalógusok kinyomtatása Antal Géza professzor érdeme, aki a kinyomtatás pénzügyi alapjait előteremtette. Ugyanő kinyomtatta az éremgyűjtemény katalógusát is, 2 3 és bizonyára neki köszönhető, hogy a híres Baldácsy-féle metszetgyűjtemény katalógusa is megjelent a Franklin társulat kiadásában. 2 4 A Főiskolai Könyvtár igazgatói az alábbi rendben követték egymást, az első hivatalosan megbízott professzor-könyvtáros, Járdánházy Gábortól kezdve: Járdánházy Gábor 1785-1786 Györgyfalvi Csépan János 1786-1790 Mándi Márton István 1790-1804 Tóth Ferenc 1804-1817 Mándi Márton István 1817-1831 Edelényi Sándor 1831-1834 Zádor (Stettner) György 18341848 Széki Béla 18481853 Kérkapoly Károly 18531868 210