Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

SZÍJ REZSŐ: A pápai főiskolai könyvtár és gyűjteményei

Rózsa István Tóth Dániel Borsos István Pongrácz József 1868-1877 1877-1897

25 1897-1918 1918-1964 1964-től Miklós Dezső a könyvtárvezető, de budapesti elfoglaltsága miatt ő csak időnként tartózkodik a könyvtárban. A kölcsönzés éppúgy akadozik, mint a gyarapítás. A Petőfi kiállítás is a városi tanács kezdeményezése és annak költségén készült a könyvtár folyosóján. Tóth Ferenc óta választottak a könyvtáros professzor mellé egy segédkönyvtárost, rendszerint a köztanítók (praeceptorok) közül, és a könyvtár személyi állománya így maradt a századfordulóig. Tóth Ferenc korában és utána is hosszú ideig a segédkönyvtáros kezelte a könyvtár pénzügyeit, végezte a folyó napi teendőket, vezette a számadási könyveket, de a két világháború között ezeket a teendőket is Pongrácz József könyvtáros végezte holtáig. A segédkönyvtáros szerepe a kölcsönzésekre, s az olvasószolgálati felügyeletre szorítkozott. A segédkönyvtárnokok a professzor felügyelete alatt álltak, közülük a következőket ismerjük: Varga József 18051806 Tatai Sándor 1807Deáky Gedeon 18081809 Nagy Mihály 18091810 Tóth József 18101811 Papp István 18111812 Seregély Dániel 18121813 Pécsváradi Sándor 18131814 Váradi István 18151816 Árkai András 1816 PálFi István 1817 Banai István 18171818 Tóth Benjamin 18181819 Edelényi Sándor 18191820 Kálmán Ferenc 18201821 Keserű János 1821-1822 Balogh József 1822-1823 Kiss Antal 1823-1824 Botka Gábor 1824-1825 Szalai Miklós 1825-1826 Ángyán József 1826-1827 Segesdy Sámuel 1827-1828 Németh János 18281829 Debreczeni Sándor 1829-1830 Tarczy Lajos 1830-1831 Szép Lajos 1831-1833 Bocsor István 1833-1835 Váli Ferenc 1835-1837 Kutasi Pál 1837-1839 Nagy Sándor 1839-1841 Farkasdi Károly 1841-1843 Dömjén Ferenc 1843-1845 Kis Gábor 1845-1847 Kovács Benő 1847-1850 1850 után a segédkönyvtárosi intézmény megszűnt, és a század végétől kezdve csak kisegítő munkaerő címén vettek fel „segédkönyvtárosokat", akiket az 1920-as években könyvtári írnoknak is neveztek. Közülük az alábbiak ismertek: Czeglédy Sándor, Csizmadia Dániel (1920-1921), Maller Kálmán (1925 -1926), Székely István, Németh Ilona (1927-1928), Kovács Rózsa (1928—1933), Bolla Ferenc, Fazekas Gábor, Szíj Rezső (1938 szept. - 1939. ápr. 30.), Pongrácz Magda (1948-), Szőts Sebestyén, Görgényi Margit, Nádasdy Lajos (1969. dec. 1. - 1973. jan. 31-ig). 1929-1931-ben beosztott tanár Török István, a későbbi teológiai professzor. A személyzeti ellátottságot a könyvtárban sohasem sikerült megnyugtatóan megoldani. Borsos István és Pongrácz József egyéni felelősség érzete, páratlan munkabírása sem pótolhatta 6-8 ember munkáját. A könyvtár anyagi ellátottsága az első világháború előtt tűrhetőnek mondható: az államsegéllyel együtt 3400 aranykoronát költhetett beszerzésre, köttetésre már csak 1600 pengőt irányzott elő a költségvetés. A második világháború után a könyvtár fejlesztése tulajdonképpen szünetelt, oly csekély volt a gyarapodás. A könyvtár állománya 1972-ben kb. 130 000 db. Azért körülbelül, mert revízió a könyvtár 1947— 1949-es visszaköltöztetése óta nem történt, ami egyben az ellenőrzés teljes hiányát is jelenti. A fenti számba nem tartozik bele a kódexgyűjtemény. Ennek legrégibb darabja egy 14. századból származó svájci német dialektusban írt imádságos könyv. Nem tartozik bele a metszetgyűjtemény, amelyről külön szólunk, sem a háborús nyomtatványgyűjtemény több mrnt 10 000 darabja, olyan értékes egységekkel, mint amilyen a przemysli Tábori Újság egy példánya, vagy egy bécsi háborús kenyérjegy az első világháború utáni évekből. A ritkaságok közé tartozik a pápai Petőfi Sándor Népi Kollégium 1946-1947., tudtunkkal unikumszámba menő, mindenesetre igen ritka, stencilezett Évkönyve. Külön csoportot alkotnak az oklevelek, amelyek közt számon tartanak egy Kun László korabelit is, 1277-ből, amely a köveskáli Győrffy-család birtokára vonatkozik. Itt található V. Ferdinánd függőpecsétes díszes okmánya 1837-ből, amelyben engedélyt ad a Főiskolai Nyomda alapítására. A kéziratgyűjteményben százakra tehetők a művek, és levelek, többek között Kazinczy Ferenctől és Kossuth Lajostól. A Főiskolai Könyvtár értéke azonban nemcsak könyvtári egység végösszegével mérhető, hanem azzal is, hogy milyen tartalmi értékek halmozódnak fel — a már említett művek mellett — milyen régi és ritka kiadványok találhatók benne. Mivel a könyvtár jellege újjárendezésétől, tehát a múlt század közepe tájától tudományos közkönyvtár, a gyarapítás során a vezetők olyan könyveket igyekeztek beszerezni, amelyek a sokoldalú tudományos kutatásban nyújthatnak segítséget. A Főiskola humán jellegétől fogva természetesen a humán tárgyak részesültek előnyben a termé211