Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
GERGELYFFY ANDRÁS: A várpalotai vár építési korszakai III.
1 r\ (—CN * ""uN 1 > M \ \ 1 I ^ / yy / 1 ! wr IdJ V s 0 4m mestergerenda r; ,. H ., y 11. ábra. A XIV. századi palota ülőfülkés ablaka. Abb. 11. Fenster des Palastes aus dem 14. Jh., mit einer Sitznische. 10. ábra. A nyugati szárny válaszfalában feltárt ajtónyílás. Abb. 10. Die in einer Zwischenwand des westlichen Flügels freigelegte Türöffnung. azonban eltávolították és — bár másodlagos kövekből - a várfal külső síkján állítottak össze egy keretet. Módosult a kápolna hajó belső tere is, mert — valószínűleg statikai okokból - északi oldalához belső köpenyfalat húztak. A várnégyszög sarkaiba — az új várfal belső szögleteihez - egy-egy hatszintes tornyot építettek. (Az öttornyos xvn. századi ábrázolásokkal ehelyütt nem foglalkozunk, mert az eddigi kutatások ennek sem létezéséről nem szolgáltatnak bizonyságot, sem koráról semmiféle adatot. 2 1. A két északi torony helyét az északi, keleti és nyugati szárny képzeletbeli összemetsződése határozta meg. Ez az északkeleti torony esetében a gyakorlatban azt jelentette, hogy három régi falat használtak fel: északon a XIV. századi kapuszoros északi, délen déli falát, (amely azonos a kápolnaszárny északi végfalával), keleten pedig a XIV. századi kaputorony belső (nyugati) falát. A délkeleti tornyot a palotának a bejáratot és a két festett ülőfülkés ablakot tartalmazó, északról számított harmadik helyiségének északi nagyobb részére telepítették rá. A déli várfal a déli ablak vonalában halad, a torony északi, keleti és nyugati fala azonban a helyiség megfelelő falainak fölhasználásával épült. A délnyugati torony a XIV. századi nyugati szárny vonala és az új déli várfal által kialakult szögletbe került. Az új tornyok funkcionális és statikai okokból egyaránt jelentősen beleszóltak azoknak a helyiségeknek a továbbélésébe, amelyekre rátelepültek. A régi kapuszoros megszűnt, a palota freskókkal díszített reprezentatív bejárati csarnoka alárendelt szerepet kapott. Az egykori kapuszoros terébe vaskos sarokpillérek kerültek, míg a díszes csarnok figurális világi falképekkel díszített északi és nyugati falsíkja elé köpenyfalat húztak. Újlaki Miklós várépítő tevékenysége tehát a palotának csak két északi helyiségét tartotta meg. Az új alaprajzi rendszer következménye az északi oldalon az lett, hogy az eddigi épület és kapuudvar toronytól toronyig teijedő többszintes szárnnyá épült ki. Belső vakolatának és boltozatának maradványai az északkeleti torony nyugati homlokzatsíkján egyértelműen tanúságot tesznek erről a ma már elpusztult többszintes állapotról. 101
