Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

VALTER ILONA - KOPPÁNY TIBOR: A Csopak-kövesdi templom

Déli homlokzat NY- i homlok rat K-i homlokzat 1 1 LL 1 ni n alaprajz CL J keresztmetszet hosszmetszet HOm 12. ábra. A kövesdi templom rekonstrukciója. Abb. 12.: Rekonstruktion der Kirche in Kövesd. konzerváltuk. Ez a konzerválás természetesen nem jelenti azt, hogy a rossz állapotú romon a jobb értelmezhetőség kedvéért nem alkalmaztunk kisebb ráfalazásokat. Ezek elkészítése előtt azonban el kellett bontani a hajót kettéválasztó újabb kőfalat, amelyet a templom köveiből építettek, és le kellett bontani az istállóvá kettéosztott egykori hajótér fölül a nádfedésű tetőt Be kellett falazni a hajó délnyugati sarkán talált nagyméretű falkitörést is. Ezt követően a templomrom valamennyi falkoronáján visszabontottuk a felfagyott, kilazult szakaszokat és azokat visszafalaztuk. Eközben a nyugati homlokzat két sarkát a megfigyelhető legnagyobb magasságig felfalaztuk, hogy azokkal a templom egykori párkánymagasságára utaljunk. Felmagasítottuk a szentély falait is annak érdekében, hogy a belső tér hatását jobban érzékeltethessük. A hajó magasan levő falkoronáira vasháló betétes, vízzáró betonfedés készült, a szentély alacsonyabb falainak tetejére pedig szorított hézagokkal és íves felülettel kialakított védőkoronát falaztunk. A feltárt főoltár és a mellékoltár tömbjeit a padlószint fölé emeltük. Végül a rom valamennyi falfelületét letisztítottuk, hézagoltuk, illetve ahol vakolt volt, ott a vakolatot rögzítettük. A templomrom belsejében a megtalált nagyobb felületek alapján földbe fektetett lapos kövekből készült a burkolat. A templomromhoz tartozó háztelek keleti, északi és nyugati határára új kőfalat készítettünk, amelyet vakoltunk és fehérre meszeltünk. Közülük a hátsók két méter magasak, hogy a szomszédos gazdasági udvarokat takarják. Az utcai fal csak 1,30 m magas, ebben helyeztük el a feketére mázolt, kétszárnyú vaskaput, melléje kikefélt felületű bazaltbetonból csorgókút készült. A terv szerint az ennek tálcájáról túlfolyó víz öntözi a kerítésen belüli kis virágoskertet. Magát a telket a Csopak falu egyetlen műemléki látványosságának számító templomrom melletti pihenőhelynek terveztük. (Tervezője Örsi Károly, OMF) A rom elé és a kaputól a romig húzódó sávban földbe fektetett kőlapokból készült a burkolat. A telekhatárok körül fásított, bokrokkal telepített, gyepes területet alakítottak ki, délkeleti belső sarkába nagyobb fákat ültettek, amely alá egy betonasztal és fa ülőlapú betonpadok készültek. A növényzetet úgy választottuk ki, hogy a kertben az év minden szakaszában legyen virág és hogy a templomromot hangulatos, üde zöld terület övezze. Sajnálatos, hogy a község a csorgókútba nem kötötte be a vizet, ezért a kertet nem lehet öntözni, és az már az első évben kiszáradt. 100