Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

VALTER ILONA - KOPPÁNY TIBOR: A Csopak-kövesdi templom

7. ábra. A hajó északkeleti sarkában feltárt mellékoltár, előtte a lépcső maradványa és a kőburkolat. Abb. 7.: Der in der nordöstlichen Ecke des Schiffes freige­legte Nebenalter mit Resten der Treppe und die Steinverkl­eidung Letisztítottuk a vízszintes áthidalású, egyszerű ro­mánkori kapu környékét. Erőteljes, durván faragott négy vörös homokkő lapból áll, küszöbe erősen kop­tatott (9. ábra). Belül két lépcsőfok után egyetlen nagy kőlapból álló küszöbkövet találtunk (10. ábra). A kapu keleti kávájában 70 cm hosszú gerenda­lyuk van. A déli kapunál pontosan megfigyelhető volt, hogy a külső terepszint mintegy 50 cm-rel mélyebben van, mint a középkorban volt. A hosszú II. sz. kutatóárok­ban 50 cm mélységig folytatódott a XIII. századi ke­rámiával keltezett törmelékréteg, amelyben itt sem volt megfigyelhető temetkezési nyom, sem a körítőfal nyoma. Az árok déli végében egy sziklába vájt gö­dörben rézkori (balatoni csoport), és bronzkori (du­nántúli mészbetétes kultúra) edénytöredékek kerül­tek elő. Feltártuk és letisztítottuk az egyenes záródású szentély 1 m magasan megmaradt falait (11. ábra). Az ásatás eredményeit az írott források adataival összevetve, részleteiben is kirajzolódik előttünk a kö­zépkori templom képe. A Szent Miklós hitvalló tiszte­letére szentelt templom a régészeti adatok tanúsága szerint a XIII. század közepe táján épült, és az Ár­pád-kori Magyarország falusi templomainak proto­típusát képviseli. Kelet-nyugati irányba tájolt, a tégla­lap alaprajzú hajóhoz elrajzolt négyzetes, tehát egye­nes záródású szentély csatlakozott, a kettő között fel­tehetően félköríves diadalív feszült. A hajó déli olda­lán nyílott egyszerű, vízszintes lezárású kapuja, amely fölött, magasan három félköríves nyílású ablak volt elhelyezve. A szentély keleti falán is ilyen ablak nyí­lott Rómer Flóris rajza szerint, de ilyen lehetett a déli szentélyfalon is. A szentélyben megtaláltuk a négy­szögű oltármensa alapjait, a hajó északkeleti sarkában — miként az más környékbeli templomnál is megfi­gyelhető volt (Balatonfüred-Papsoka) 3 6 mellékoltár alapjait találtuk. A templom belsejét döngölt anyagba rakott kőburkolat borította, amelynek tetejét ha­barccsal fedték le. Falait fehérre meszelték. Hasonlóan egyszerű lehetett a csopaki Szent István templom, amelyet csak Rómer Flóris leírásából isme­rünk. Itt az ugyancsak egyenes záródású szentély északi oldalához sekrestye is simult, és a templom nyugaton nyíló csúcsíves kapuja már a gótikus építé­szet hatását tükrözi. Jelmagyarázat V-r-' A trw» tóbüirumaradványa P^Tii ] agyogterités K^ g sz.ürke kötépkori törmelék fcgsg^ j újkori törmelék O^ffl l szürke köve» törmelék. laza kocsik t llll il llT I bolygatatlan 8. ábra. A II. sz. kutatóárok keleti oldalának metszete. Abb. 8.: Schnitt der östlichen Seite des 2. Forschungsgrabens. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom